21803. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés különböző rostanyagok zsírtalanítására és tisztítására

ket alkalmazták, melyeket a kőolajból, illetve kőszénkátrányból nyerték. Ezek képezték az olaj oldószerét, de ezek hátrányos tulajdonsága a fizikai vizsgálatuknál világosan kitűnik, ugyanis rendkívül gyúlékonyak és könnyen robbanást okoznak. Jelen eljárás főczélja az. hogy rostanyagok zsirtalanítása könnyen illó, gyúlékony és robbanó szénhydrogének kizárásával víztartalmú folyadékkal legyen végezhető, mely veszélyt nem okozhat és olcsó. A jelen eljárás a következő: a zsírtalanítandó anyagot egy légmentesen elzárt edénybe tesszük, hol gőzbevezetésével mindaddig hevítjük, míg a hőmérséklete 100° C.-nál magasabbra nem emelkedik és az edényben kis túlnyomás nem lép föl, ezután pedig a megolvadt,, higan folyó ásványolajat a rostanyagból nagy hydraulikus úton létesített nyomással kisajtoljuk. Ez az ily módon elválasztott ásványolaj egy edényben fogható föl, melyben azt egy ideig kavarás mellett melegítjük és azután állni hagyjuk. Ezáltal a fölül elhelyezkedő higan folyó olajréteget az alatta lévő szappanszerü zsírrétegből elválasztjuk. A higan folyó ásványolaj szűréssel megtisztítható és újból használatba vehető. A sűrűn folyó és vízzel emulziót képező ásványolajat mésszel kezeljük, pépszerű tömeggé alakítjuk át és hosszabb ideig főzzük. Az ekkor keletkező mésztartalmú tömeget az állás és a kihűlés után az alatta lévő piszkos folyadéktól elválasztjuk, vízzel kimossuk és sósavval keverjük. A fölös sósavtól megszabadított ásványolajat fölös mennyiségű tiszta vízzel kezeljük és csekély mennyiségő ammóniákszódával keverjük. A főzés után keletkezett szappanszerű emulziót mosószerűi alkalmazzuk a piszoktól még nem teljesen mentes rostanyagok megtisztítására, mely mosószer használat után az említett módon regenerálva újból alkalmazható, vagy pedig kitűnő kocsikenőcs gyanánt használható. A mellékelt rajzon a zsirtalanító-berendezés van föltüntetve, még pedig: az 1. ábrán elölnézetben ; a 2. ábrán oldalnézetben; a 3. ábrán keresztmetszetben; míg a 4. ábra födél gyanánt kiképezett kocsit ábrázolja. A négy oszlop segítségével összekötött fölső és alsó részből álló és nyomódugatytyúval ellátott hydraulikus sajtóban a (c) henger van elhelyezve, melyben a magasságának 3

/i részéig perforált (d) köpeny foglal helyet. A két (d és c) köpenyek fölső és alsó végükön lapos vasgyűrűk segítségével vannak összekötve. A külső (c) köpeny a gőzbeömlés czéljából egy csőtoldalékkal van ellátva és alsó részében egy olajgyűjtő csatorna és leeresztő csapok vannak elrendezve. A két (c és d) köpeny egy (W) kocsiállványon nyugszik, mely a (k) kerekekkel az (r) síneken fut. Az (r) vágánnyal ellátott (W) kocsi-állványzat egy emelőszerkezet segítségével emelhető és sülyeszthető; ez az emelő berendezés négy súllyal terhelt és az (E) exczenterek vízszintes (e) tengelyeire ékelt emeltyűből, az (0) csavarorsóból és a (Q) kézi kerékből áll. Eme emelő berendezés segélyével a (c és d) hengereket a fölöttük elrendezett (T) kocsihoz lehet szorítani, mely a (c és d) hengerek födele gyanánt van kiképezve. A (c d) hengereket egy második kocsira állítjuk, melynek feneke nyílással van ellátva. Ugy a fölső, mint az alsó kocsi sineken fut. A berendezés munkamenete a következő: a sajtón kívül az elszennyezett anyaggal megtöltött (c, d) henger, mely a mozgatható (W) kocsira van szerelve, a sajtóba betolatik, minek megtörténte után a (Q) kézi kerékkel az (0) orsót meghúzzuk. Ezáltal a vízszintes (e) tengelyek, melyekre az (E) exczenterek föl vannak ékelve, forgásba jönnek és a súlyemeltyűk segélyével az (r) vágányt és a (c, d) hengereket viselő (W) kocsit addig emelik föl, míg a födél gyanánt kiképezett (T) kocsi a fölső nyílást légmentesen el nem zárta. Erre azután a csőtoldaton keresztül gőzt bocsátunk a hengerbe és a hengerben lévő olajos rostanyagot addig hevítjük, míg a hengerben egy kis túlnyomás nem keletkezik és míg a hőmérséklet 100° C.-nál magasabb nem lesz. Ha a fölösleges gőzt kieresztettük, a (p) nyomódugattyút hozzuk működésbe, ez a belső (d)