21792. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék fúrt aknák függélyességének megállapítására

- 2 — megfeszíthető s azon egyenes vonalban helyezkedik el, melyet a számítások alapjául fölveszünk. Tehát úgy a drótkötélnek a fonalkereszt középpontjától való, lemért távolsága, azaz a függélyes iránytól való eltérése, mint a kötél hossza, a tényleges viszonyoknak fog megfelelni. A 2. ábra vázlatosan tünteti föl ezen esetet, hol (x) a függélyes irány, (z) pedig a megfeszített kötél helyzete rendellenes aknánál. A (w) távolságból az ismere: tes képletek alapján meghatározható azon (v) távolság, mellyel az akna a mért helyen a függélyes iránytól eltér. A kötél hossza a fonalkereszttől az akna fenekéig pontosan az akna mélységét adja. A 3. ábra egy rendellenes furt lyukat, a bevezetett új készülékkel együtt metszetben ábrázol, a 4. ábra a csigák elrendezését, az 5. ábra a készülék működtetésére szükséges dobokat, a 6. ábra a fúrt lyukba bocsátott új készüléket használaton kívül, a 7. ábra működés közben tünteti föl, s a 8. ábrán ez utóbbinak (A—B) vonal szerint vett metszete, míg a 9. ábrán az új készüléket körülvevő köpeny egy részlete oldalról nézve látható. A 10—13. ábrák részletrajzok. Az (a) függő kötélre (b) gyűrűvel együtt (dl) köpeny van erősítve. A (b) gyűrűben (c) henger eltolható, melyben ismét egy (d) rudat lehet föl- s alá mozgatni. A (c) hengerre (e) forgatható nyomószárak vannak alkalmazva, melyek az (í) szögemelők és (g) rudak által a (b) gyűrűvel összeköttetésben állanak. Az (e) nyomó szárakra továbbá (h) karok hatnak, melyek a (d)rúd alsó végére vannak erősítve. A (d) rúdon (i) súly függ, úgy hogy az egész emeltyűszerkezet állandóan a 6. ábrán látható helyzetet foglalja el. Ha a (d) rudat fölső végén rögzítjük, s az (a) kötelet megeresztjük a (b) gyűrűnek a (c) hengeren s ez utóbbinak a (d) rúdon el kell tolódnia a 7. ábrán föltüntetett helyzetbe. A (h) karok e közben az (e) nyomószárakat szétfeszítik s ugyanezen értelemben hatnak az (f) szögemelők is a nyomószárakra, úgy hogy ez utóbbiak teljes erővel a fúrt akna belső falazatába nyomulnak s a készüléket föltétlenül rögzítik. A nyomó karok fölfekvési fölületei meg vannak edzve s érdessé vannak kiképezve, nehogy esetleg kicsúszhassanak. A (d) rúd fölfelé húzása által a benyomulás ereje még inkább fokozódik. Hogy a készülék ezen rögzítése az aknán kívül legyen eszközölhető, a (b) gyűrű kengyeléhez erősített (a) függesztő kötélen kívül még egy másik (k) feszítő kötelet is kapcsolunk a készülék (d) rúdjához s mindkét kötelet az 5. ábrán látható (1 m) dobok körül vezetjük. Ezen dobok egymással összekapcsolhatók, vagy ki is akaszthatók egymásból. Az (a) függesztő kötelet az (o) csiga körül vezetjük, (4. ábra), míg a (k) feszítő kötél az (m) dobtól az (n) csigán keresztül a készülékhez halad. Az (a) és (k) kötelek úgy vannak az (1 m) dobokra gombolyítva, hogy összekapcsolt dobok esetében a (k) kötél egy kis darabbal mindig előre fut, cizciz a, készülék csak az (a) függesztő kötelet feszíti meg, míg a (k) feszítő kötél lazán csüng. Az (1) dobra az (a) függesztő kötél, az (m) dobra (k) fefeszítő kötél van tekercselve. Összekapcsolt dobok esetében mindkét kötél egyenlő szögsebességgel tekerődik le, miközben a (k) kötél előresietését állandóan megtartja. Ha a készüléket működésbe akarjuk hozni, az (1) dobot megfékezzük, minek folytán az (a) függesztő kötél rögzíttetik, az (m) dob kikapcsolódik s tovább forogva, a (k) kötél előre sietését megszünteti s ily módon azt megfeszíti. Ezen pillanatban az (a) függesztő kötél megszűnt a készüléket tovább vezetni s a vezetést a (k) kötél vette át. Ugyanezen pillanatban a készülék föntebb ismertetett működése is kezdetét veszi, nevezetesen a (d) rúd fölfelé huzatik s az (e) nyomó szárak az akna belső falazatához nyomódnak s ezzel a készülék szilárd helyzetbe jutott. A megfeszített (k) kötél most a mérés megejtésénél talál al-I kalmazást. A 10—13. ábrákon föltüntetett S készülék az akna tengelye és a függélyes