21736. lajstromszámú szabadalom • Tömlő és csőkapcsolás

gódzik, melyeknek száma épen akkora, mint az (e) hornyoké. Hogy a (B) gyűrűt jól megmarkolhassuk, az külső oldalán (K) toldatokkal vagy egy rovátkás peremmel van ellátva. A leírt tömlőkapcsolás kezelése a következő: Először is mindegyik kapcsolásfélen a (B) gyűrűk addig forgatandók, míg a (h) rúgók a kivágások valamelyikébe nem csappannak. Ebben az esetben az (e) hornyok szabadok. Mindegyik kapcsolásfelet fél kézzel a (k) toldaton, illetőleg a rovátkás peremen megmarkoljuk és a (b) karélyok addig tolatnak az (e) hornyokba, míg a két (a) tömítő gyűrű egymással nem érintkezik, minek megtörténte után a két (B) gyűrűt jobb felé forgatjuk. Eme forgatásnál a (B) gyűrűkön lévő (g) csavarfölületek az (A) részek (b) karélyaiba fogódzanak, miáltal az (A) részek egymáshoz közelednek, tehát az (a) tömítő gyűrűk egymásra nyomatnak, úgy hogy a kapcsolás tömítve legyen. A kapcsolás megoldása egyszerűen azáltal történik, hogy a két kapcsolásfelet addig forgatjuk balra, míg a (h) rúgók az (i) kivágásokba nem csapódnak, minek következtében a 3. ábra szerint a további balirányú forgatás már nem lehetséges. Ebben az állásban a (g) csavarfölületek a (b) karélyokból már teljesen kiléptek és szélesebb végeikkel fekszenek a (b) karélyokhoz. A kapcsolásfelek már most könnyen széthúzhatok és a kapcsolás, hacsak a (B) gyűrűket készakarva nem forgatták el, újabb kapcsolás létesítésére alkalmas állapotban van. Eme kapcsolásnak, mely szívó- és nyomóvezetékeknél egyaránt igen alkalmas, az a nagy előnye, hogy tökéletesen tömít még akkor is, mikor a tömítő gyűrűk kiszáradtak, vagy ha ezek teljesen is hiányoznak, mert a csavarfölület menetmagassága oly módon van megválasztva, hogy a tömítő fölületek állandóan erősen egymásra szoruljanak, ép úgy akkor is tökéletesen tömít a kapcsolás, mikor csak egy (B) gyűrűt forgatunk. Eltekintve attól, hogy ennél a kapcsolásnál a tömítő gyűrűk sokkal kevésbbé kopnak, mint minden más kapcsolásnál, mert ezek csak egymásra nyomatnak és nem forognak egyúttal egymáson, e kapcsolásnak még az is előnye, hogy a kapcsolásfelek csupán (a (h) rúgó becsappanásánál föllépő) érzés szerint is a kapcsoláshoz szükséges helyzetbe állíthatók, úgy hogy a kapcsolás sötétben is minden nehézség nélkül történhetik. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Tömlő- és csőkapcsolás, jellemezve két teljesen egyenlő, a tömlő-, illetőleg a csővégeken ismert módon megerősített (A) kapcsolásfél által, melyek szabad végükön egy-egy (a) tömítéssel és legalább két (b) karéllyal vannak ellátva, mely utóbbiak (c) és (d) orrokkal határolt korrespondeáló (e) hornyokba tolatnak, minek megtörténte után az (A) kapcsolásfeleken elrendezett (B) gyűrűk forgatása által a kapcsolás tömítő zárását végezzük. 2. Az 1. alatt védett tömlő- és csőkapcsolásnál két teljesen egyenlő (B) gyűrűnek elrendezése, melyek az (A) kapcsolásfeleken foroghatóan és hosszirányú eltolás ellen biztosítva vannak ágyazva, és (g) csavarfölületekkel ellátva, melyek az (A) kapcsolásfelek egyik (e) hornyától a másikig terjednek és a (B) gyűrűk jobbirányú forgatásánál az (A) kapcsolásfelek (b) karélyainak belső oldalán lévő megfelelő kivágásaiba fogódzanak és ennek következtében a kapcsolás tömítő zárását végzik, mely szerkezetnél a (g) csavarfölületek menetmagassága oly módon van megválasztva, hogy a kapcsolás akkor is hasznavehető legyen, mikor az egyik (a) tömítés hiányzik. 3. Az 1. és 2. alatt védett tömlő- és csőkapcsolásnál egy berendezés, a kapcsolásfeleknek a kapcsoláshoz szükséges helyzetbe való beállítására, jellemezve