21663. lajstromszámú szabadalom • Vasúti jelzőtöltény

— 2 — dextrint, ólomoxyddal főzött lenmagolajat, alkoholban oldható íirniszt stb. A föntebb jelzett keverékben, mielőtt az megszáradt volna, tömör vagy üreges porczellán, márvány vagy üveg darabokat helyezünk el. Eme darabok mindegyike egyegy üllőt képez, mely a robbanó anyagot akkor, mikor a töltényen a jármű áthalad, föllobbantja. A csatolt rajzon példaképen a találmány tárgyát képező töltény több kiviteli módozata látható, nevezetesen az 1. ábra a töltény függélyes keresztmetszete, a 2. ábra a töltény födelének és a tömítésre szolgáló kaucsuk gyűrűnek metszete, 3. ábra a tölténynek metszete a födél elhelyezése után. A 4. ábra a töltény fölülnézete a födél eltávolítása után és a pasztába elhelyezett kemény anyagok elrendezését mutatja be. Az 5. ábra a töltény egy más kiviteli módozata, melynél a födélre csavarolás segélyével egy tartó van megerősítve, míg a 6. ábrán látható kiviteli módozatnál ez a tartó egy külön, a tölténytől független lemezre van szerelve. Ez a két kiviteli módozat (5. és 6. ábra) különösen akkor előnyös, ha a töltényt nem a sinre erősítjük, hanem a jelzőberendezésen alkalmazzuk, mely a töltényt a kellő pillanatban fekteti a sínre. A 7. ábrán a töltény egy rugalmas aczélbádog kapoccsal van fölszerelve, hogy azt a sinen közvetlenül megerősíthessük, míg a 8. ábrán a töltény egy lágy, vörös vagy sárgaréz szalaggal van fölszerelve, melyet ugyancsak könnyen lehet arra használni, hogy a töltényt a sinen megerősítsük. A csatolt rajzokon (a) a töltény hüvelyét, (b) ennek sárgarézből készült födelét ábrázolja. Ezek a részek lehetőleg szívós és lágy anyagból készülnek, hogy a robbanásnál szilánkok ne keletkezzenek, azonkívül, hogy tartósabbak legyenek, azokat firnisszel is be lehet vonni. (c) egy kaucsukból, bőrből vagy nás rugalmas vagy lágy anyagból készült gyűrű, mely a töltény hüvelye és födele között a tömítést biztosítja. A robbantószer és a ragasztó anyag (draganthgummi, arabsgummi, dextrin stb.) keverékéből álló (d) töltetbe vannak a töltény kerülete közelében egy körívben az (f f . . .) márvány, porczellán, üveg stb. darabok elhelyezve, melyek a töltetben oly módon vannak alkalmazva, hogy egymás és a töltényhüvely feneke között csak igen vékony (körülbelül 0'9 mm. vastagságú) töltetréteg maradjon. Az ily módon beágyazott, egymástól szigetelt darabok nem tolódhatnak el, mert az eltolódást a megszáradt robbanótöltet meggátolja. Mikor a töltény fölött valamely jármű elhalad, a töltény hüvelye és a szilárd testek között lévő robbantóanyag szétmorzsoltatik, minek következtében a robbanás ép úgy végbe megy, mint a lőfegyvereknél, mikor az ütőszög a gyutacsot éri. Az 5. és 6. ábrán látható, a jelző készülék által a sinre fektetett tölténynek egy (g) tartója van, mely a (h h) csavarok segélyével vagy közvetlenül a töltény födelén (5. ábra), vagy egy külön, a tölténnyel később összekapcsolt (i) lemezen (6. ábra) van megerősítve. (j) egy aczélkapocs, (1) egy-egy vörösrézből vagy más lágy anyagból készült szalag, mely a (j) kapcsot helyettesíti, ezek a (j 1) tagok arra szolgálnak, hogy a töltényt a sinen rögzítsék. Ezen a négy utóbb említett ábrán azt is látjuk, hogy a csavarok nincsenek a szilárd anyagdarabokkal szemben alkalmazva, nehogy a töltény elhelyezésénél vagy más alkalomnál föllépő esetleges lökések a töltény fölrobbanását idézzék elő. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Vasúti jelző töltényeknél egy robbanó készítmény, mely mintegy 50°/° káliumchlorátból és mintegy 50°/° szulfocyanidból, legelőnyösebben az ólomszulfocyanidjából áll és valamely alkalmas ragasztóanyaggal, minő a draganthgummi, az arabsgummi, dextrin, az alkoholban oldható firniszek stb. van ke-