21647. lajstromszámú szabadalom • Dróttal vagy drót nélkül működő betűnyomó távíró

lalásnak az (E) mágnes megszólalása feleljen meg. Végül ugyanezen fémsáv, mely a lenyomott billentyű által a föladóteleppel áll vezető összeköttetésben, az utolsó vezető helyet érinti. Ezen pillanatban utoljára szólal meg a relais és ennek következtében a (D) mágnes , is. Az előzőkből kitűnik, hogy mi módon szolgál egyetlen egy vezeték és ugyanazon tetszőleges áram segélyével egy billentyű lenyomása után négy elektromágnesnek és pedig mindkét végállomáson való szakaszos megszólaltatására. 4 elektromágnesnek ugyanezen szakaszos megszólaltatása már most az új elrendezés minden megváltoztatása nélkül ugyanezen eljárás segélyével minden végállomáson minden távvezeték nélkül is eszközölhető. Ezen esetben a 4. ábrán föltüntetett berendezéshez mindkét végállomáson mindössze még pótlandó először is egy (J) induktor (8. ábra) saját (d) teleppel a primér áram számára, mely csak akkor záratik, ha föladást akarunk eszközölni, másodszor egy úgynevezett kohaerernek beiktatása, de oly módon, hogy ennek hatása az (L B) helyi áramot és ez által négy elektromágnest csak akkor befolyásolja, ha a másik végállomásról ide táviratoznak, harmadszor egy (p) elektromágnes beiktatása, mely a (d) telep zárását mindannyiszor eszközli, a hányszor az (1) telepből föladóáramlökés indíttatik. Ha tehát például az egyik (A) állomásról a másik (B)-re (8. ábra) akarunk drótvezeték nélkül táviratozni, akkor legelébb is átkapcsoljuk, azaz (k) kapcsoló végét az (1) gombbal kötjük össze (általános szabály, hogy ha nem táviratozunk, az (1) gomb ki legyen, a (2) gomb pedig be legyen kapcsolva). Ha ez megtörtént, akkor épen úgy járunk el, mintha vezetékkel dolgoznánk. A megfelelő billentyűt lenyomjuk, mi által az áram az (1) telep egyik sarkából (b, u, v, s, p, k, L, R, q) uton az (1) telep másik sarkához megjr

. Hogy ez által első sorban ugyanazon (A) állomás kioldómágnese (mi alatt (W) forgásba kerül) és azután ugyanazon állomás fölvevőjének elektromágnesei szólalnak meg, az már fönt ki volt fejtve. Hogy pedig hasonló hatás a másik (B) végállomáson miként áll elő, az az alábbiakból tűnik ki. A billentyű lenyomása által megindított áram, mint már említtetett, a (p) elektromágnes körül folyik. Ez utóbbi tehát megszólal és minden megszólaláskor a (d)-ből származó áramot zárja. Ezen áram azonban a (J) induktornál egy hatalmas szikra indítását eredményezi. Ismeretes, hogy egy induktor kisülését az úgynevezett kohaerer, vagy efféle nagy távolságból megérzi. Egy ilyen kohaerer az (A) állomáson is jelen van, de olyan a kapcsolat, hogy ennél a megérzés semmi hatást sem szülhet. Máskép áll a dolog a (B) állomáson lévő (f) kohaererrel, a hol (k) a (2)-vei van összekapcsolva. Ennél az (A) állomás induktorának odáig elszármazott feszültségének megérzése az (1) telep (B állomás) zárását eredményezi. Ezen áramkörben azonban csak az (LR) vonalrelais van bekapcsolva, míg a (p) mágnes ki van kapcsolva, minek az a következménye, hogy az (A) állomásról érkező feszültségnek (f) által való megéreztetése folytán előálló megszólalása az (LR) relaisnek a (c, El E, D) elektromágneseknek az (A) állomáséhoz hasonló megszólalását eredményezi, hogy tehát ugyanazon tünetek létesülnek, mint az (A) végállomásnál. A drótok úgy vannak kapcsolva, hogy (p) az áramkörből kimarad, hogyha fölvételt akarunk eszközölni. Ha ez nem volna, akkor mindannyiszor fölösleges módon és esetleg zavarok kíséretében a (J) induktor is működésbe lépne. Annak a módját, hogy az elektromágnesek szakaszos megszólalásuk által mikép idézik elő a lenyomott betű leadását, a következőkből fogjuk megérteni. A 9., 10., 11., 12., 13 , 14. ábrákon már most ezen feladat megoldása és megvalósítása föl van tüntetve. A (8) fogaskerék (9., 11. és 12. ábra) az (y y) tengellyel mereven van összekötve ; ép így a (9 12) toló-, illetve akasztószer-