21579. lajstromszámú szabadalom • Kártya asztallap

oldalvezetéket (f) hézagokkal látjuk el (lásd 4. ábrát), a melyeken át az (m) peczkeket vezetékükbe behelyezzük, vagy azokból ki­emeljük. Az asztallap negyedik oldala szin­tén ellátható ily szekrénykével, de a rajz szerinti kiviteli alaknál ettől eltérőleg két egymástól függetlenül vezetett tolófiókkal van ellátva. Ezen vezetés oly módon törté­nik, hogy fölül egy szélesebb, általános pénz­tár gyanánt szolgáló, különféle pénznemek fölvételére beosztott (c) fiókot és ezalatt középen egy kisebb (d) fiókot alkalmazunk, mely vagy az asztal alsó részén, vagy a fölső fiók alsó oldalán vezettetik. A fölső (c) fiók egy (k) hasítékkal van ellátva, a mely előnyösen a fiók középső válaszléezén áthalad. A (k) hasítékon át, ha a fiókok be vannak tolva, az asztallap hasítékán át közvetlenül az alsó fiókba juttathatunk pénzdarabokat. Az oldalt elrendezett (e) pénzszekrénykék fölcsappantott helyzetükben nézve fölső ol­dalukon (1) hézaggal vannak ellátva (lásd 2. ábrát), melyek a (g) hasítékokkal meg­egyeznek, úgy hogy a pénzdarabokat aka­dálytalanul be lehet ejteni a fiókba, ha az betolt helyzetben vau. Ezen kártyaasztallap előnye abban áll, hogy a játék közben kapott pénzt az oldalt lévő szekrényekbe lehet juttatni, míg föl­váltás, vagy pénz kivétele alkalmával egy rúgót használhatunk, mely vagy a szekrény szélén át ér, vagy a melyhez a szekrény hozzászorul. Ha játékközben a pénz meg­számlálása szükségtelen volna, a rúgó he­lyett egy megfelelő lakatot alkalmazunk. A tolófiókok első sorban a bankár számára valók, a ki a fölső szekrényt pénztartó vagy váltópénztár gyanánt használhatja, míg az alsó (d) szekrény úgyszólván második pénz­tár gyanánt szolgálhat. E két fiók elrende­zése oly módon vihető ki, hogy azok egy­mástól függetlenül nyithatók ki, vagy pedig megfelelő megakasztok elrendezése által a fölső fiók kihúzása alkalmával az alsót is magával viszi. A bankár tehát, ha a fiókok be vannak csukva, a pénzt közvetlenül az alsó fiókba juttathatja, míg ha fölváltás czél­jából pénzt akar kivenni, ezt a kis fióktól függetlenül teheti. Ha olyan az elrende­zés, hogy a nagy fiók a kihúzás alkalmával a kicsit magával viszi, úgy látható, hogy az összeköttetés nyitott helyzetben is megma­rad, de a kis fiók a nagy fióktól függetlenül húzható ki. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Kártyaasztallap, jellemezve egy (g g) pénzbedobó nyílásokkal ellátott (a) asz­tallap által, a melynek nyílásai alatt (m) peczkek közvetítésével vezetékeikben mozgó fölcsapható, rúgónyomás által vagy más hasonló módon rögzíthető (e) szekrénykék (fiókok) olyképen vannak elrendezve, hogy ha fölcsappantott hely­zetükben vannak (lásd 2. ábrát), a pénz a nyílásokon át a szekrényekbe juttat­ható, továbbá hogy fölváltás vagy pénz kivétele czéljából a szekrények lecsap­panthatók, illetve vezetékeikből kiemel­hetők. 2. Az 1. igénypont alatti kártyaasztallapnál két egymás alatt elrendezett, egymástól függetlenül vezetett (c és d) tolófiók, a melyek közül a fölső (c) fiók az asztal­lap (g) bedobó nyílásával korrespondeáló (k) hasítékkal van ellátva, úgy hogy be­csukott fiók esetén a játékdeszkáról a pénz közvetlenül az alsó (d) fiókba jut­hat, míg fölváltás vagy a pénz kivétele czéljából a két fiók kinyitása megfele­lően elrendezett toldatok által egyszerre vagy pedig egymástól függetlenül esz­közölhető. (1 rajzlap melléklettel.) PAtUlÁ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG NYOMDÁJA eUOÁPÉŐ+Éft.

Next

/
Thumbnails
Contents