21560. lajstromszámú szabadalom • Berendezés szövet és hasonlók hajtására
_ 4 — nem kell okvetlenül egyszerű és kettős hevedereket alkalmazni. Ha egy szövetdarabot ránczokba akarunk hajtogatni, a két matriczát először is leemeljük egymásról és egy asztallapon kiterítjük, úgy hogy azok folytonos, sík fölületet képeznek. A szövetet azután az alsó matriczára fektetjük, azon kisimítjuk, a fölső matriczával lefödjük és azután az egész hajtogató berendezést gondosan kisimítjuk. Ekkor a vonószalagokat a mozgatható oldalpálczák segélyével lassan meghúzzuk, úgy hogy a matriczák lassanként húzó harmonika módjára egy szilárd egészet képezzenek. A berendezés összehúzását oly módon kell végezni, hogy mindegyik ránczot külön-külön állítsunk elő, miért is ujjal a kellő helyzetbe kell azt hozni. A fölső matriczát kézzel vagy más alkalmas módon le kell nyomni, hogy a pálczái biztosan fogódzanak az alsó matricza pálczái közé. Ha különleges ránezok előállítása czéljából kívánatos, a berendezés két matriczáját egymással és a szövettel a két matriczán és a szöveten áttűzött tűk segélyével egyesíthetjük, mert ekkor a berendezés összehúzása és a ránczok képezése sokkal szabályszerűbben megy végbe. A berendezés összehúzása után a szalagok végeit az oldalrudak fogantyúira erősítjük, úgy hogy a szétnyílás lehetetlenné válik és hogy a fölső fölületet, vagyis az éleket azok erélyesebb benyomása czéljából levasalhatjuk vagy gőz hatásának tehetjük ki. A leírt berendezésnek, melynél a hajtogató szerszám egyes pálczákból vagy pálczabetéttel bíró szövetdarabból áll, az egyetlen merev darabból álló szerszámmal szembon az az előnye, hogy a munkát könnyebben és lassabban kezdhetjük meg. Annak következtében, hogy az egyik matricza az egyik oldalon a másik matriczától el van választva, az a további előny lép föl, hogy a munkás a szövetnek csak egy részét is ránczokba hajtogathatja. így pld. ha a szövet pld. 50 cm. széles, akkor mint az az I. ábrán látható, szükség esetén csak 10 vagy 12 cm.-t is hajtogathatunk, míg a berendezés többi része a kinyújtott állapotban maradhat. Az egymást fölváltó egyszerű és kettős hevederek egymásnak megfelelően vannak alkalmazva, úgy hogy a képződött táskák az egyes hajtogató pálczák ugyanazon oldalára kerülnek. Ha a berendezést mint valami harmonikát teljesen összehajtogattuk, illetőleg összeraktuk, két oldalt a (15b) és (16b) zárótuskókat is elhelyezhetjük (XX, XXI ábra). Ezeken a zárótuskókou ennél a kiviteli módozatnál ránczokra keresztirányban a (21) nyílásokon a (20) vasrudat húzzuk át. A (15b) zárótuskóban (22) szorító csavarok vannak alkalmazva, melyek ha a berendezés szorosan összenyomatott, a (20) rudakra lecsavaroltatnak és melyek így az egész berendezést az összehúzott helyzetben tartják. (XX. ábra.) Ebben az állapotban a berendezést a zárótuskók alkalmazása következtében oly czélból, hogy erősebb hajlás vonalat létesítsünk, hő és nyomás hatásának tehetjük ki, pld. a hajtogató pálczák éleit levasalhatjuk. Látni lehet, hogy a ránczok képezése czéljából a ránczképződés irányában erős nyomást létesíthetünk az által, hogy a (15b) zártuskót megfelelően beállítjuk. Korántsem kell azonban a találmány kivitelénél az egész berendezés vagy annak egy részének egy bizonyos kiviteli módozatára szorítkozni, mert részleges módosítások által a találmány lényegén, mely abban áll, hogy a ránczképezésre két folytonos, bizonyos számú hajtogató pálczából álló fölső és alsó matriczát alkalmazunk, melyek a berendezés összehúzásánál hármon ikaszerűen fogódzanak egymásba, mitsem változtatnak. Módosíthatjuk azonkívül a matriczák szerkezeti kivitelét is. így fölső és alsó matriczát igen czélszerűen egy alkalmas, könnyen kezelhető anyagból, így pl. papírból, szövetből stb. állíthatjuk elő, oly módon, hogy hajtogatás után sajtólásnak vetjük alá és bizonyos számú csíkot létesítünk, melyek száma és alakja az előállítandó ránczok számától és alakjától függ. Ezeket á csíkokat azután a kellő módon erősítjük, úgy hogy a hajtásvonalak között papírból, szövetből vagy fémből készült csíkokat ragasztunk föl, miáltal nem-