21511. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés elgőzösítők nyomásának szabályozására hideggőz erőgépeknél

_ 2 _ tését valamely ismert önműködő nyomásszabályozóval szabályozzuk. A jelen találmány szerint működő berendezést a mellékelt rajzlap tünteti föl változatosan. A (B) hideggőz-erőgép (Á) elgőzösítőjével példa gyanánt egy (C) dugattyúszelep áll összeköttetésben, melynek lényeges részét a (b) hengerben mozgó (a) dugattyú képezi. A (c) dugattyú rúd (d) emeltyűhöz csatlakozik, mely az (e) kapcsoló rúd közvetítésével egy a hideggőzgép (D) szelepszekrényén lévő (f) emeltyű forgatását eszközli. Ez utóbbi a (g) expanzió-szelep (h) vezetőrúdjával áll kapcsolatban, úgy hogy az (a) dugattyú mozgása következtében egyúttal a (g) expanzió-szelep is elfordul s ily módon az erőgép számára való töltés megváltozik. Ha tehát pl. a bevezetett hő folytonos szaporodása következtében az elgőzösítőben mindinkább több hideggőz termeltetik s a nyomás abbau emelkedik, az (a) dugattyú helyzete meg fog változni, amennyiben az egy csavar segélyével beállítható (i) rúgó összenyomatik. Ennélfogva a hideggőzhenger töltése folyton nagyobb lesz, tehát az elgőzösítőből mindig több-több hideggőz vonatik el s a benne uralkodó nyomás ismét előbbi értékére csökken, A helyett, hogy a (C) dugattyú-szelep elmozdulását a vezényműre, a jelen esetben a (g) expanzió-szelepre vinnők át, ezen elmozdulást egy a hideggőz bevezetésére szolgáló csőben elrendezett fojtó szelepművek mozgatására is fölhasználhattuk, továbbá az (a) dugattyú helyett egy membránt vagy effélét is alkalmazhatunk. Ha a hideggőzgépben a töltés maximuma már el van érve, s a gőznyomás a folytonosan fokozódó hőbevezetés folytán az elgőzösítőben mindinkább emelkedik, az erőgép által föl nem vett fölösleges hideggőz egy az (A) elgőzösítő és az (E) sűrítő közé bekapcsolt s a beállítható (k) rúgó által megterhelt önműködő (F) átömlesztő szelepen keresztül közvetlenül a sűrítőbe bocsáttatik. Az (F) szelep (1) csövön keresztül az (A) el| gőzösítő hideggőz terével s (m) csövön keresz-1 tül az (E) sűrítővel áll összeköttetésben s (k) tekercsrúgó által van megterhelve, mely egy csavar segélyével szabályozható. Ha a nyomás az elgőzösítőben a (k) rúgó feszültségét meghaladja, az (F) szelep kifelé megnyílik s a hideggőzök az elgőzösítőből közvetlenül a sűrítőbe áramolnak. A sűrítőben, mely körül állandóan hűtővíz áramlik, a hideggőzök lecsapódnak, hogy újból fölhasználhatók legyenek. Ha a nyomás az elgőzösítőben a normális feszültség alá sülyed, akkor egy másik hőforrásból, pl. gőzkazánból segédhőt vezetünk az elgőzösítőhöz s ezen hő bevezetését egy önműködő (G) nyomás szabályozó segélyével szabályozzuk. Az elgőzösítendő folyadék az elgőzösítőn pl. egy csőrendszeren keresztül halad végig, mely az (n)-nél be- és (o)-nál elvezetett fáradtgőz vagy hő által lievíttetik. Az elgőzösítőben nyomás alatt álló gázok a (G) nyomásszabályozó hengerével, melyben a táplálómű (r) dugattyúja mozog, egy (p) cső által vannak összekötve. Az (r) dugattyút, mely egyfelől a hideggőzök nyomásának, másfelől egy csavar segélyével beállítható (q) rúgó ellenkező hatású feszültségének van kitéve, egy rúd kapcsolja össze az (s) dugattyúval, mely az (u) csővezetékben zárószerv gyanánt van | elrendezve. Ezen cső egy hőtartályhoz, pl. | gőzkazánhoz, valamely gőzgép karimájához vagy hasonlóhoz vezet, úgy hogy ha a nyomás az elgőzösítőben túlságosan sülyed, s a kellőleg szabályozott (q) rúgó az egyesített (r és s) dugattyúkat visszatolja, az (s) dugattyú az (u, t) csővezetéken keresztül hőt bocsát az elgőzösítőhöz. Ha aztán a nyomás ismét eléggé megnövekedett, az (r, s) dugattyúk a (q) rúgó hatását legyőzik s újra elfoglalják eredeti helyzetüket, minek következtében a segédhő elzáratik. A segédhő bevezetésének önműködő szabályozására szolgáló berendezés a legkülönbözőbb módon foganatosítható, pl. az (r) dugatytyút szintén membránnal helyettesíthetjük, az (s) dugattyút pedig egy szeleppel, csapóajtóval stb. Azonkívül a dugattyúknál ós az átömlesztő