21471. lajstromszámú szabadalom • Újítás kapcsokon

- 2 -közül a (d) fül a drót egyik végéből készül. A drót ezen (f) vége a drót másik vé­gét képező (g) nyelv fölé fekszik, mely az (e) fültől a mellette kellő távolság­ban elrendezett szárak között előre nyú­lik. Az (f,) drótvég csúcsa az (e) fülbe be van hajlítva és ily módon el van födve; ezen drótvégnek a nyelven való áthajlí­tclScl cl kampós tagnak merevséget kölcsö­nöz, a minek fontosságát beláthatjuk, ha tekintetbe vesszük, hogy a kampós tag­nak a hurkos tagból való természetes ki­kapcsolási módja a két tagnak ellenkező irányban való elfordításából áll, mely moz­dulat a kapocsnak egyik hosszoldalát le­nyomni, a másikat fölemelni igyekszik;ez utóbbi 3.Z, cl mit a drótvégnek ezen át­hajlítása meggátol. A nyelv mellső része egy (h) hurokkal van ellátva, mely a kampó csúcsával majd­nem érintkezik. Ezen hurok köralakú le­het, és a szárak síkjából menedékesen emelkedhetik föl, mely esetben a hurkos kapocsrész hurokjának a nyelv alatt való visszatolódásának meggátlására a kampók alúl (i) öböllel lehetnek ellátva (5. és 6. ábra). Vagy pedig a nyelv ezen hurokja, az említett öblök szükségességének elkerü­lése czéljából, háromszögalakban lehet visz­szahajlítva, (j 3. ábra), vagy pedig elő­ször hátra, azután előre lehet hajlítva (k 8. ábra). Oly czélból, hogy a kampós tag lehető­leg lapos maradjon, hogy a ruhadarab azon része, mely a kapocs fölött fekszik, ne emeltessék túlságosan föl, a nyelv hurokja a kelleténél nincs szélesebbre készítve, mi mellett a nyelv középső része, a mennyire csak lehet, a szárak síkjában fekszik, mint ez a rajzon látható. Mindazonáltal, hogy a nyelvnek hurkos vége rugalmasabb legyen, annak mellső vége a köralakú hurok ese­tén menedékesen fölfelé emelkedik (2, 5. és 6. ábra). A 8. ábrán oly kampós tag van föltüntetve, melynél a nyelv a legnagyobb mértékben lapos. . Oly czélból, hogy a kampós tag mellső részén egy bizonyos ütköző fölületet nyer­jünk, melyre a harántirányú öltések tá­maszkodva a kapocstag hosszirányú el­mozdulását meggátolják, a szárak mellső része befelé hajlítható (1. 7. ábra). Oly czélból, hogy a hurkos kapcsolótag­nak a kampós kapcsolótaggal való kap­csolódását megkönnyítsük, a nyelv hurok­ját a kampó felé fordított oldalán egy (m) belapított vagy mélyített résszel láthatjuk el (10., 11., és 12. ábra). Mint az a 10. ábrán látható, a nyelv a kampó közelében a kampó felé lejtősen fölemelkedik, azután egy a kampó hajlás­szögénél hegyesebb szöggel visszafelé haj­lik és végül hátrafelé lehajlik, mi mellett a csúcsa czélszerűen a nyelv középső ré­szével érintkezik, ez esetben a szárakon az (i) fölhajlások előnyösen alkalmazhatók. A 11. ábrán föltüntetett alaknál a nyelv, a kampó csúcsa alatt, függélyesen emel­kedik fölfelé, azután a kampó csúcsa alatt hátrafelé hajlik és szabad vége végül hátra­felé lehajlik és a nyelv középső részével érintkezik; ezen esetben az (i) fölhajláso­kat alkalmazhatjuk vagy nem. Az (m) mélyedés jobb kiképzése czéljá­ból a nyelv hurokjának (n) részét (12. ábra), mely a kampó csúcsával áll szem­ben, hátrafelé behajlíthatjuk. Világos, hogy a nyelv hurokja minden esetben a nyelvnek akár alulról fölfelé (10. és 11. ábra), akár fölülről lefelé való hajlítása által (12. ábra) képezhető ki. A 13. ábrán látható alaknál az ím) be­mélyedés nincs alkalmazva, a mennyiben a nyelv itt egyszerűen egy a kampó csúcsa fölé fölemelkedő (o) lejtővel és egy innen lefelé nyúló függélyes (p) résszel bír. A 10—13. ábrákon föltüntetett kiviteli alakoknál a nyelv és kampó közti, a hurok fölvételére való tér (q)-val van jelölve. A javított hurkos kapocstag egy drót­darabból készül, mely egy egyenes (r) rész­ből (14. és 15. ábra) és ennek két végén el­rendezett (s s) fülekből áll, melyek végei, a füleket képező hurkokra rá vannak la­pítva. A hurkos kapocstagnak ezen alakí­tása folytán tetemes merevséget nyer.

Next

/
Thumbnails
Contents