21466. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolás háromfázisú forgó áramú rendszereknél alkalmazandó mérőkészülékek számára

vét ellenben nem hozzuk azzal mellékkap­csolásba. hanem (B) és (C) közzé kapcsoljuk. Minthogy azonban a (V) feszültségfázis, mint már említettük, a (B) és (C) közötti feszültségfázishoz képest 90° kai előresiet, a feszültségmérő csévét pedig ezen pontok közé kapcsoljuk és minthogy VI = V VT a mérőkészülék mutatójának ezen kapcso­lásánál bekövetkező (Sl) kilengése a V I sin 9 szorzattal lesz arányos. Ebből következik, hogy a mint azt a) alatt említettük, a jelen találmány tárgyát képező kapcsolás alkalmazásánál, az egy árammérő és egy feszültségmérő csévével ellátott, elektrodynamóméter elvén szerkesz­tett mérőkészüléket nemcsak a teljesít­mény (az effectus) mérésére, tehát wattmé­ter gyanánt, hanem a munkafaktor (tehát a (9) fáziseltolódás), és ha a (V) feszültség­fázist állandónak tételezzük föl, wattnélküli áram mérésére is fölhasználhatjuk. Az ily kapcsolásra és mérésre szánt ké­szüléket czélszerűen két különböző beosztás­sal bíró skálával látjuk el, melyeknek egyi­kéről a mutatónak bizonyos kilengésénél a (V I cos 9) szorzatot, másikáról ellenben a (V I sin 9) szorzatot közvetlenül leol­vasztjuk. Ha a jelen találmány tárgyát képező kap­csolást egy forgóteres indukcziós motorként szerkesztett mérőkészülékkel eszközlendő mérésnél alkalmazzuk, akkor a viszonyok következőképen alakulnak: Ha egy forgóteres indukcziós mótor in­dukáló csévéinek egyikét árammérő gya­nánt az (AO) vezetékbe kapcsoljuk, másik csévéjét ellenben feszültségmérő gyanánt (B) és (C) között mellékkapcsolásba hozzuk, akkor az ily motorok ismeretes egyenlete, valamint a háromfázisú forgóáramú rend­szernek 1., 2., 3. és 4. alatt említett saját­ságai alapján a következő egyenletet állít­hatjuk föl: k § = V I sin (90° — 9 + <J/).... I, a hol (']<) a feszültségmérő csévén áthaladó (II) áramnak a cséve induktancziájából szár­mazó azon fáziskésését jelenti, mely az ezen cséve két vége közötti (VI) feszíilségfázis­hoz képest fönnáll. Ha már mo3t a mérésnél a (B) és (C) között uralkodó (VI) feszültségfázis helyett a (B) és a tetszőlegesen eltolható (N) pont közötti (Vn) feszültségfázist használjuk ki és ezen czélból az (N) pontot akként álla­pítjuk meg, hogy a (V) feszültségfázis a (Vn) feszültségfázishoz képest 90° (<j/)-val i előresiessen, akkor az I. egyenletből a kö­vetkező egyenletet kapjuk. kS = V I sin (90» —<J/ + 9-f-^) = W a hol (W) a rendszer egyik ágán átfolyó váltakozó áram teljesítményének felel meg, a (']<) mennyiség, ill. az említett fáziskésés pedig ki küszöbölte tik, mivel az egyen­letben pozitív és negatív előjellel fordul elő. Gyakorlatilag az (N) pontot a három­fázisú rendszereknek közönséges fojtó te­kercséhez hasonlóan szerkesztett készülék­kel könnyen megállapíthatjuk. Az (N) pontot akként választhatjuk, hogy a (V és Vn) közötti feszültségfázis 90° és 60° között tetszőleges értéket vehet föl, úgy hogy (A) értéke 0° és 30° között vál­takozik. A szerint, a mint ^ = 0° vagy ^ — 30° az (N) pont (C)-vel, ill. 0-lal esik össze. Az előbbiekből tehát kitűnik, hogy forgó teres indukcziós motorként szerkesztett mérő­készülékek, a mint azt a bevezetés b) pont­jában említettük, a jelen találmány tárgyát képező kapcsolás alkalmazásánál szimetri­kusan, de induktive megterhelt három­fázisú rendszerek teljesítményének pontos mérésére használhatók föl. Ugyanezen kapcsolás a megfelelő alkal­mazási föltételek tekintetbe vételével a munka mérésére szolgáló készülékeknél is, tehát a wattóramérőknél is alkalmazható. A jelen találmány tárgyát képező kap­csolás c) alatt említett foganatosítási alak­jának ismertetése czéljából mindenekelőtt meg kell említenünk, hogy a közönséges, wattméterül szolgáló elektrodynamóméter­nek alkalmazásánál, melynek árammérő csévéje az (A0) vezetékbe van kapcsolva, feszültségmérő csévéje pedig az eddig szo­kásos módon pótellenállásával mellékkap-

Next

/
Thumbnails
Contents