21441. lajstromszámú szabadalom • Burkoló téglák és ezekből készült burkolatok

Iák teherbírását és szilárdságát is nagyob- j bítják. i i A leírt téglákból kétféleképen lehet bur- I kolatot készíteni, vagy egyes különálló szalagokból állítjuk elő a burkolatot, vagy pedig szabályszerű kötésben helyezzük el. Az első esetben (lásd a 2. ábra bal oldalát) egy-egy tégla két-két más téglával van kapcsolva, a másik esetben Oásd a 2. ábra jobb oldalát) négy-négy más téglával van összekötve. Bár az ilj módon készült burkolatot a saját súlya és az (e) bordák okozta súrlódás is meglehetősen biztosan rögzíti a burkolandó fölületen, mégis czélszerű oly bekötő téglákat is alkalmazni, melyek a burkolat végeit szorosan a talajhoz kötik és egyúttal a burkolat alámosását is meggátolják. Ily bekötő téglák az 1. ábrán metszetben láthatók, lényegükben véve egy ékalakú (f) lapból állanak, melynek fölső oldalán egy az előbb leírt hornyolt (d) résszel, illetőleg a (b) fejjel egyenlő (g) rész vagy (h) fej van alkalmazva, oly módon, hogy a bekötő téglát az egyik vagy másik utolsó téglával összekötni lehessen. Az 1. ábrán a föntebb jelzett két téglát bekötve ábrázoltuk. A föntebb leírt téglák másik kiviteli módozata az elsőtől annyiban tér el, hogy a (b) fejek és üreges (d) részek (i) horgokkal, illetőleg (j) fülekkel vannak helyettesítve. Az (i) horgok és (j) fülek kapcsolása metszetben a 3. ábrán, fölülnézetben a 4. és 5. ábrán látható, hol a 4. ábra ismét az egyes középhoroggal bíró darabokból készült, szalagszerűen kapcsolt bur- | kolatot, míg az 5. ábra a szélességi irányban is bekötött sorokból és kettős szélső horogdarabokból alkotott burkolatot ábrázolja. A 6. és 7. ábra az ehhez a kiviteli módozathoz tartozó bekötőtéglát mutatja, melyeknél az 1. ábrán látható bekötőtéglák (h) fejét, illetőleg (g) üreges részét a (k) horgok, illetőleg (1) fülek helyettesítik. A I téglák egymásba akasztásának módja a 3. ábrán pontozva látható. Ha kívánatos, a burkolótéglák fölső és alsó oldalát oly módon is kiképezhetjük, a téglákból kétszeresen, illetőleg többszörösen egymás fölött alkalmazott rétegeket állíthassunk elő, oly módon, hogy a fölső réteg alsó fölülete az alsó réteg fölső fölületéhez teljesen hozzásimuljon. Végül megjegyezzük, hogy a téglákat az 1. és 3. ábrán látható helyzetüktől eltérően oly módon is alkalmazhatók, hogy a (d) nyilt hüvelyrészek, valamint az (i) horgok nyílásaikkal az 1. és 3. ábrán látható helyzettel ellentétes helyzetet is elfoglalhatnak. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Burkoló tégla töltések, partvédezetek, csatornák, vízfolyások stb. burkolására, az által jellemezve, hogy a tetőcseréphez hasonló (a) tégla egyik végén egy csapágyat képező üreges (d) rész (1. ábra), vagy egy (i) horog (3. ábra), másik végén pedig egy a csapágyba tolt és ebbe befogódzó (b) fej (1. ábra), illetőleg (i) fül (3. ábra) gyanánt kiképezett csap van alkalmazva és mely tégláknál a (d) rész, illetőleg a (j) horog ürege egy oly alakú és oly módon elhelyezett bevágáson át férhető hozzá, hogy abba a következő téglát oldalról betolhassuk, illetve 3. ábrán pontozva jelzett állásában beakaszthassuk, a használati helyzetben azonban ki ne akaszthassuk. 2. Az 1. alatt védett téglákhoz egy bekötőtégla, melynek egy a burkolandó talajba beereszthető, lapos ékalakú (f) része és egy a (b) fejjel, vagy üreges (d) résszel, (h) feje, illetőleg üreges (g) része van (1. ábra). 3. Az 1. alatt védett téglákhoz egy bekötő tégla, melynek egy a burkolandó talajba beereszthető, lapos ékalakú (f) része és egy az (i) horoggal vagy (j) füllel megegyező (k) horga illetőleg (1) füle van (6. és 7. ábra). 4. Az 1., 2. és 3. alatt védett téglákból