21424. lajstromszámú szabadalom • Önműködő vasúti kocsikapcsoló
— 5 — reteszek a (13) szarvak (53) nyílásaiba becsappannak. Ez alatt a (62) kilincs (61) kiugrása által balra lökött (64) emeltyű a (13) szarv bal oldalára esik, mint az a 9. ábrán látható. Az esetben, ha a (62) kilincs valamely véletlen folytán a (70) nyúlványból a két kapcsoló összetolatása előtt oldatnék ki, az önműködő kapcsolás biztonsága még sem szenvedne. A (64) emeltyű ugyanis még a (14) nyílás előtt lévén, mint azt a 12. ábra mutatja, a (13) szarv által föl fog emeltetni és a reteszekből, himbából, rudakból és súlyból álló rendszernek a szarvak (30) és (29) lejtői által való elmozdítása után a (62) kilincsnek a (70) nyúlványba való beakasztását meg fogja akadályozni, ezen rendszer ennek következtében a (26) súly hatása alatt kezdeti helyzetébe visszatérhet, és a reteszeknek a szarvak (53) nyílásaiba való becsappanását a fönt említett módon eszközölheti. A jelen önműködő kocsikapcsoló különösen teherkocsik számára alkalmas, azonban személykocsikra is könnyen alkalmassá tehető és pedig egy oly feszítő szerkezet beiktatása által, mely a kimaradt csavarkapcsokat helyettesíteni hivatva van. Bár ezen czélra bármely alkalmas szerkezet használható, mindazonáltal a világosság kedvéért a 14. és 15. ábrán ennek egy példaképem kiviteli alakja van Demutatva. Ezen szerkezet áll egy kettős (74 75 76 77) csuklós parallelogrammból, melynek (74) és (76) csúcsai a vonórúd (1) és (78) végeihez vannak csuklósan kapcolva, másik két (75) és (77) csúcsa pedig (79) és (80) csavaranyákhoz vannak kötve, melyek egy (82) és (83) ellenkező csavarmenetekkel ellátott harántirányú csa varorsóra vagy tengelyre vannak fölhúzva. A (81) tengely végei a kocsi (84) hossztartóinak gerinczlemezeiben kivágott vízszintes irányú hosszkivágásokban elcsúszhatnak és egyik vége egy forgatható (85) kézikerékkel, másik vége pedig egy (86) fogaskerékkel van ellátva, mely egy (88) kézikerékkel ellátott második (87) fogaskerékbe kapcsolódik. A (86) és (87) fogaskerekek egy a (84) hossztartó hosszirányban elcsúszható (89) lemezre vannak szerelve. Ezen elrendezésnél fogva a (85), vagy (88) kézikerekek egyikének forgatása által a (79) és (80) csavaranyák közeledését vagy távolodását érjük el, a mi a parallelogramm alakváltozás következtében a kapcsolók megfeszítését, vagy meglazítását idézi elő. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Önműködő vasúti kocsikapcsoló, jellemezve egy hosszabbodható és rövidíthető (4 5) keret által, mely egyik végén a meglévő vonórúdhoz van csuklósan kapcsolva és mely másik végén egy csuklósan ráerősített (12) kapcsoló lapot hord, mely egyrészt előre nyúló (13) szarvakkal, vagy ötlőkkel, másrészt a másik kapcsoló fél hasonló szarvainak befogadására szolgáló (14) nyílásokkal és végül (16) reteszekkel van ellátva, melyek ezen szarvaknak az említett nyílásokba való behatolása alkalmával a szarvak megfelelő lyukaiba önműködőlég becsappannak és a kapcsolást létesítik. 2. Az 1. pontban igényelt önműködő kocsikapcsolónál egy (31) ütköző rúgó alkalmazása, mely a hosszát változtatni képes (4 5) keretet kinyújtott állapotban tartani igyekszik. 3. Az 1. és 2. pontban igényelt önműködő kocsikapcsolónál egy a kapcsoló lap két reteszének összekapcsolására és együttes ki- és beakasztására szolgáló (20) himbás szerkezet alkalmazása, melynél a reteszek zárt állását egy a szerkezettől függetlenül mozogható (26) ellensúly biztosítja, lökések alkalmával bekövetkezhető kikapcsolódás elkerülése czéljából. 4. Az 1. és 2. pontban igényelt önműködő kocsikapcsolónál a reteszek kioldására szolgáló (40) kötelek alkalmazása, melyek (43) rúgós szögekre vagy