21357. lajstromszámú szabadalom • Újítások írógépeken

Negyedszer tárgya a találmánynak egy lehetőleg egyszerű, tartós és megbízható motor szerkesztése. Tárgya végül a találmányomnak eme föntebb körülírt berendezések részletes kiképezése és azoknak egy géppé való kombinálása, mint azt később részletesen le fogom írni és igényelni. A javítások által nem csupán csak a gépkezelő által kifejtendő munkát és fáradságot kisebbítjük, hanem egyúttal a gép működési sebességét is nagyobbítjuk. Ha a betűrudak működtetésére egy kiilön motor mechanizmust használunk, az az erő, melyet a betűk megütésénél ki kell fejteni, az eddig forgalomban lévő legjobb gépeknél szükséges erő egy tizedrésze fog lenni, ép úgy a billentyű elmozdulása is csak fél vagy harmad akkora fog lenni, mint az eddig forgalomban lévő legjobb gépeknél. A működési sebesség növekedése természetes következménye annak, hogy a billentyű megiitéséhez szükséges erő kisebbedik és hogy a billentyűnek kisebb úton kell elmozdulnia. Továbbá miután a következő billentyűt le lehet ütni, anélkül, hogy az előbb leütött billentyűt el kellene ereszteni, a működés sebessége még inkább fog növekedni. Az eddigi írógépeknél, mint azt bevezetőleg jeleztük, a mozgás időszakos, a gépkezelőnek a billentyűt leütése után el kell eresztenie és csak ezután ütheti le a következő billentyűt, míg az új gépnél ezek a mozgások egymásba átnyúlnak, vagyis az egyik ujj, mely a billentyűt épen leütötte, fölemelkedik, mialatt a másik ujj a következő billentyűt üti le, vagy az az ujj, mely az egyik billentyűt leütötte, fölemelkedik, a másik pedig, mely a következő billentyűt üti le, ezt a billentyűt már a megfelelő szélső állásba vitte és a nyugalomban van, egyszóval a gépkezelő annak következtében, hogy a következő billentyű leütésénél nem kénytelen az előző billentyű fölemelkedését bevárni, a mozgásokat a legkülönbözőbb módon kombinálhatja egymással. A mozgások eme egymásba nyúlása következtében a különböző mozgások egyidejűleg mehetnek végbe. és így az egyes mozgásokra eső időátlag jóval kisebb. Egy szóval, míg az eddigi írógépeknél a géj) működésének sebességét (az egy betű létesítésére szolgáló minimális időt) az határozza meg, hogy mennyi idő szükséges ahhoz, hogy a gépkezelő a billentyűt leüsse és eleressze, addig az én gépemnél az írás gyorsasága attól függ, hogy mily gyorsan ütheti le a gépkezelő a billentyűt, mert azt elereszteni a következő billentyű leütése előtt nem kénytelen. További előny, mely a találmányból származik és melyet a gyakorlat is igazolt, az. hogy a gépkezelő — minthogy az előző billentyűt az alatt, míg a következőt leüti, elereszteni nem kell, és hogy azt a második lenyomásánál legalább egyideig ugyancsak lenyomva tartja — kezét mindig megtámasztja, és hogy a következő billentyűt annélkül, hogy oda nézne, megkeresheti. Ez már részben a találmányom első kiviteli módozatára vonatkozóleg is áll — mely az 1—29. ábrán látható — és melynél mindegyik betű létesítésére egy-egy külön billentyű szolgál, de még tökéletesebben áll a második kiviteli módozatra, melynél csak néhány billentyű van alkalmazva (1. a 30— 56. ábrát) és melynek kezelésénél egyáltalában nem kell a billentyűkre nézni. A találmányom gyakorlati kivitelére igen sokféle gépet szerkesztettünk, melyek egymástól csak részleteikben térnek el. Ezekegyikének az eddig használt gépek billentyűzetéhez hasonló billentyűzete van, másikának billentyűzete pedig csak néhány billentyűből áll, melyeket félkézzel könnyen lehet működtetni és melyek az összes betűk lenyomására szolgálnak. A csatolt rajzokon az 1 — 2í). ábra egy a szokásos billentyűzettel ellátott gépet, a 30 56. ábra pedig csak néhány billetyűből álló billentyűzettel bíró gépet ábrázol, nevezetesen az 1. ábra a gép oldalnézete, a 2. ábra vízszintes metszete az 1. ábra 2—2 vonala szerint, a betűrudak elhagyásával, a 3. ábra vízszintes metszet az 1. ábra 3—3 vonala szerint, ezen az ábrán bizonyos