21313. lajstromszámú szabadalom • Ingás szabályozó terhelő súllyal

gesztett, egymást keresztező szögemelő alakú és stabil egyensúlyi helyzetben lévő ingái vannak (1—13. ábra). Hogy a sematikusan ábrázolt 14—23. ábrán az egyes kiviteli módozatoknál ne kelljen az egyes előforduló részleteket ismételten leírni, ezeket az 1—13. ábrán behatóan ismertetjük. Eme különböző kiviteli módozatoknál, eltekintve ama föntebb jelzett különböző kiviteli módozatoktól, melyek szerint átvivő mechanizmus szerkeszthető, a főkülönbség az egyes szabályozók kivitelében lényegében véve abban van, hogy az (a) vezető mechanizmust vagy magában az ingatömeg súlypontjában, vagy a súlypont közelében, az ingarudazaton alkalmazzuk, annak megfelelően, hogy az illető szabályozó typusnál melyik elrendezés bizonyul czélirányosabbnak. Az 1. ábrán egy oly szabályozó függélyes metszete látható, melynél az (a) vezető berendezés az ingatömeg súlypontjában van alkalmazva és melynél az átvitelre görgők szolgálnak. A 4. ábra az ehhez tartozó és az előbbire merőleges sík szerint vett függélyes metszet, míg 6. ábra ugyanily metszet, de a vezető görgőket súrlódó fölület helyettesíti. A szabályozó burkolatának vagy a rúgós toknak eme vezető részekkel kontaktusban álló (b b) fölületei fölülnézetben a 2. ábrán láthatók. Lényegtelen eltérésekkel ugyanez a berendezés látható függélyes metszetben a 7. ábrán is, de az (a) vezető berendezés az ingatömeg súlypontjának közelében az, ingarudazaton van alkalmazva, míg a 10. ábra eme berendezés másik függélyes metszete és a 12. ábra egy oly kiviteli módozatnak hasonló metszete, melynél a görgőt súrlódó fölületek helyettesítik. A 8. ábrán a burkolat (b b) vezető fölületének fölülnézete látható. Ha magát az ingát használjuk erőt átvivő görgő gyanánt, akkor a 13. ábrán látható szerkezetet alkalmazzuk. Minden esetben oly módon van az ingatömeg ágyazva, hogy a (D) erő irányában a (b b—b b) fölületekre merőlegesen ideoda mozoghasson, hogy eme fölületekre biztosan ráfeküdjék. Az inga agya tehát a forgástengelyt csak a czentrifugálerő síkjában fogja körül, de a két rész, az ingaagy és a tengely egy a mozgássíkba eső csap segélyével van egymással összekötve, úgy hogy kétféle mozgás, a czentrifugálerő síkjában és erre merőleges síkban való mozgás, vagyis a (b b) fölületekre merőleges legyen lehetséges. A (g) menesztő berendezést görgők gyanánt kiképezett átvivő tagokkal ábrázoltuk függélyes metszetben az 1. és 7. ábrán és ezekre merőleges sík szerint vett másik függélyes metszetben a 3. és 9. ábrán; továbbá bemutattuk súrlódó fölületek gyanánt kiképezett átvivő tagokkal az 5. és 11. ábrán látható metszeteken, míg a szabályozó burkolatán vagy a rúgós tokon alkalmazott (i i) vezető fölületek fölülnézetben a 2. és 8. ábrán láthatók. A menesztő minden esetben egy az (n) tengelyre fölékelt vagy abból kikovácsolt (o) fejből áll, melybe a (h) vezető görgők vannak ágyazva, vagy melyen az (1 1) vezető fölületek vannak kiképezve. Az (o) fej fölső, kiszélesedő fölülete, ha a (c) ingakarok stabil egyensúlyi helyzetben vannak fölfüggesztve, eme ingák megfelelő karjaiba ágyazott (p) görgők stb. alátámasztására szolgál. Annak megfelelően, hogy az inga jobbvagy balfelé forog-e, az (a a) vezető berendezéseknél és a (g g) menesztő berendezéseknél két, egymással diametrálisan szemben fekvő (b i) fölületpár jön a megfelelő támasztékokkal érintkezésbe. A 14. és 23. ábrán további szabályozó szerkezetek typikus alakjai vannak ábrázolva, mely szabályozó szerkezeteknél a föntebb leírt (a g) részek valamely leírt kiviteli módozata lel alkalmazást. így a 14. ábra a régi Watt-féle szabályozó szerkezetet, a 15. ábra a Porterregulátort, a 16. ábra a Kley-regulátort, a 17. ábra súllyal terhelt Proell-szabályozót, a 18. ábra ugyancsak súllyal terhelt l Hartung-szabályozót, a 19. ábra rúgóval