21295. lajstromszámú szabadalom • Talaj- és kőzetfúró

- 7 rendezett (113) karimával érintkezésbe jöhet, úgy hogy a (111) hüvely, röviddel az előtt, mielőtt a (h) csúsztatok záró helyzetükbe tolatnak, megemeltetik. Az (i) tolattyú alsó végétől a (114) cső nyúlik lefelé, mely a (115) csavaranyát hordja, melynek (116) bordái (34. ábra), a szerszámtartó (81) részének belsejében elrendezett (117) hornyokba nyúlnak. A (115) csavaranyán a csavarmenetes vagy csavart (118) rúd jár át. Ezen (118) rúdnak alsó vége az exczentrikusan ágyazott (119) orsóval van összekapcsolva, mely a (120) korongsorozat exezentrikus furatán jár át. Ezen korongok mindegyike a külső (121) hüvellyel és a (122) görgőkkel van ellátva, melyek a hüvelyeknek csekély mozrgását teszik lehetővé. A (120) korongok mindegyikének fölső fölülete a szegmentalakú (123) gyűrűs vájatokkal van ellátva (35. ábra), melybe a fölötte lévő korong alsó részének megfelelően alakított (129) toldata nyúl be. Ezen toldatok és vájatok (35. ábra) akként vannak szerkesztve, hogy minden korong az alatta lévő koronghoz képest egy nyolezad fordulattal nagyobb mozgást végezhet. Ennek következtében mindegyik korong vájatának az alúl fekvőhöz képesta középponttól távolabbra kell terjednie. A fúró szerkezet alsó végén, a 32. ábrában látható, spirálisalakú menetekkel ellátott fúró lehet elrendezve, vagy pedig a 23. ábrában föltüntetett (104) főfúró, mely utóbbit különösen akkor alkalmazzuk, ha a talajból próbát akarunk venni. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Talaj- és kőzetfúró, jellemezve egy a fúrórudazatról levehető és ennek belsejében szállító kosár módjára fölfelé húzható fúrótartó által. 2. Az 1. alatt igényelt talaj- és kőzetfúrónak egy foganatosítási alakja, melynél a fúrótartót az ennek falazatán átnyúló és a fúró rudazat hasítékaival kapcsolódó több (h) csúsztató segélyével a fúrórudazattal összekapcsolhatjuk. • 3. Az 1. és 2. alatt igényelt talaj- és kőzetfúrónak egy foganatosítási alakja, jellemezve az (m) kötél segélyével fölfelé húzható (i) tolattyúnak rézsútos (n o) fölületei által működtetett (h) csúsztatok által. 4. Az 1—3. alatt igényelt talaj- és kőzetfúrónak egy foganatosítási alakja, melynél az (i) tolattyú lefelé mozgásánál a leszerelhető (v) vágó csúcsokkal ellátott és az (a) fúrótartón csuklósan megerősített két vagy több (b) fúróra akként hat, hogy ezek szétterpeszkednek. 5. Az 1—4. alatt igényelt talaj- és kőzetfúró egy foganatosítási alakja, jellemezve egy alsó végén a (d) tartalékcsövet hordó (a) fúrótartó által, a hol is a (d) csőben az (m) kötél (1) kampója segélyével egy második (z) cső van fölfüggesztve. 6. Az 1—5. alatt igényelt talaj- és kőzetfúrónak egy foganatosítási alakja, jellemezve egy a fúrásnál megmaradó föld- vagy kőoszlop kifejtésére szolgáló, a (d) tartalékcső alsó végének exezentrikus mélyedésében elrendezett, normális állásában az (y) csap segélyével rögzített exezentrikus (w) gyűrű által. 7. Az 1—6. alatt igényelt talaj- és kőzetfúrónak egy foganatosítási alakja, jellemezve a (7 és 8) hüvelyek közé csavarolt, fölváltva a főfúró külső és belső oldalán elrendezett (e) vésők által. 8. Az 1—7. alatt igényelt talaj- és kőzetfúrónak egy foganatosítási alakja, jellemezve egy kúpalakú fészekben elrendezett hasítékos (32) kúpból és egy ezt befödő és lábítóval működtetett (34) süvegből álló fékszerkezet által. 9. Az 1—8. alatt igényelt talaj- és kőzetfúrónak egy foganatosítási alakja, melynél a fúrórudazat egy (23) vezető hengerben vezetődik, melynek alsó vége a három (29) pofából álló kapcsoló szerkezettel van ellátva, mely utóbbi a vezető hengernek az egyik irányban való forgatásánál a fúrórudazatot magával meneszti, ellentett irányú forgatásnál pedig szabadon bocsátja.