21292. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék erősen fölhevített tárgyak hőmérsékletének meghatározására

_ 4 -készülék szekrényének végébe, még pedig a szekrény belsejében elrendezett (Jl) cső­vel (3. ábra) konczentrikusan van beil­lesztve, mely utóbbinak egyik vége a kö­vetkezőkben leírandó ellenzőkkel egy sík­ban fekszik. (K) a készülék szekrénye, mely egyik végén a (KI) szemlélő nyílással van el­látva, másik végén pedig a (K2 K3) vá­laszfal (6. ábra) és a (Jl) cső által két (K12) szakaszra (3. ábra) van osztva. A (k4) és (k7) harántválaszfalak között a (K8) ellenzőkamrák és a (Jl) cső meg­hosszabbításában fekvő (k8) kamra van­nak elrendezve, a hol is a fény a (K12) szakaszokból a (k7) nyílásokon át az el­lenzőkamrákba és ezekből a (k4) nyíláso­kon át a (KI) szemlélő nyílás felé sugár­zik. A (Jl J I) csövek belsejébe a (k6) nyíláson át nézhetünk be. A (K12) szaka­szokban nyitott (K9) szekrények vannak elrendezve, melyek fölött a (KII) alsza­kaszok (4. ábra) keletkeznek, melyekben az (0) lámpákat rendezzük el. Ekként az em­lített (K9) szekrényeken keresztül csak visszavetített fény juthat az ellenzőkam­rákba, mely fény qualítását az által sza­bályozhatjuk, hogy a (K12) szakaszok ösz­szes falait a fényt többé-kevésbé szét­szóró (kl2) anyaggal vonjuk be, mely be­vonatot előnyösen kicserélhetően rendez­zük el. A (K4) válaszfal egyik oldalára (8. ábra) a (K5) lécz van erősítve, mely a hasíté­kokkal ellátott (K6) lemez megerősítésére szolgál, melyben a (ka) vezetékek (9. ábra) vannak kiképezve, melyekbe a szek­rény (kx) nyílásain át a megfigyelési te­rület határolására szolgáló köralakú (1 11) nyílásokkal ellátott (L Ll) lemezeket csúsztatjuk be. (K K8) ellenzőkamrák fölül az (N) fe­déllel (4. ábra) vannak elzárva, melynek nyitása után az áttetsző és színezett (M) ellenzőt illeszthetjük a kamrákba. Ezen (M) ellenző, a mint az a 11. áb­rából látható, egy négyszögű fémpalaczk­ból áll, mely az (Ml) fogantyúval és az egymással szemben elrendezett (M2) üveg­ablakokkal van ellátva. Ezen palaczkokat | áttetsző és szines oldatokkal töltjük meg. Az (NI) ajtók (3. ábra) a (K12) szaka­szokba való hozzáférhetést könnyítik meg. Az épen leírt készülék alkalmazása már most a következő: A (K8) ellenzőkamrákba előnyösen más­más, egymáshoz közel álló hőfokoknak megfelelő (M) ellenzőket illesztünk be. Az (E) üstöt megolvasztott ólommal töltjük meg, úgy hogy az (I) csőnek (II) vége (12. ábra) nemsokára az ólomfürdő hőmér­sékletére hevíttetik föl. Már most a (KI) nyíláson (2. ábra) át betekintünk a készü­lékbe és ebben a két ellenzőt és az (I) cső fenekét látjuk; az (F5) hűtő cső meg­emelése vagy cülyesztése és a (Bl) sze­lep működtetése révén a fürdő hőmérsék­letét addig módosíthatjuk, míg az a ki­vánt és az egyik ellenző által jelzett hőfokot nem éri el, a mi akkor követke­zik be, ha a cső (II) végéből kisugárzott fény szine és intenzitása az illető ellenző által kilövelt fény színével és intenzitásá­val megegyezik. Az ólomfürdőben kezelés­nek alávetett szerszámok ekkor, a mintáz könnyen belátható, pontosan a jelzett hő­fokra vannak fölhevítve. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás erősen fölhevített tárgyak hő­mérsékletének meghatározására, jelle­mezve az által, hogy ezen tárgyakat oly médiummal hozzuk egyidejűleg a megfigyelő szeme elé, melynek kisu­gárzott fénye egy bizonyos hőmérsék­letnek felel meg és hogy az ezen tár­gyak által kisugárzott fény színét és intenzitását a médiumból kilövelt fény színével és intenzitásával hasonlítjuk össze. 2. Az 1. alatt igényelt eljárás egy foga­natosítási módja, jellemezve az által, hogy ezen tárgyakat oly áttetsző szí­nezett médiummal egyidejűleg hozzuk a megfigyelő szeme elé, melyen az összehasonlítás alapját képező fényt ke­resztül bocsátjuk.

Next

/
Thumbnails
Contents