21279. lajstromszámú szabadalom • Aszaló eljárás és szárító készülék az aszalandó anyag előkészítésére

— 2 5. a besűrített leveknek a kisajtolt részekkel való keveréséből és eme keverék egyidejű megaszalásából, esetleg a kisajtolt részeknek és az extraktnak keveréséből. Mint azt föntebb említettük, a 3—5. alatt jelzett műveletek, ha a nedvet értéktelensége vagy mérgező hatása miatt fölhasználni nem akarjuk és egyszerűen kiöntjük, egészen elmaradnak. Mindezeket a műveleteket az iparban általában használt és ismeretes berendezésekkel és gépekkel végezzük, csupán a fölhevítésnél dolgozunk külön gépekkel különleges módszerek szerint, nevezetesen a fölhevítés módja attól függ, minő követelményeknek kell az aszalt anyagnak megfelelnie. Ha oly növényi részekről van szó, melyeket aszalva csak takarmányozásra akarunk fölhasználni, a fölhevítést legczélszerűbben falazott gödrökben vagy tartályokban végezzük, melyek a fenekük fölött mintegy 100 mm. magasságban egy szitával vannak fölszerelve, mely alá gőzt vezetünk. A szita azonkívül arra is szolgál, hogy az önmagától leváló levet a szilárd anyagtól elválaszthassuk. A levelek fölhevítésére egy mintegy 12 m. hosszú, ,3 m. széles és 3 m. magas tartály szolgálhat, mely a csatolt rajzon (1—4. ábra) látható. (a a) az oldalfalak, (b) a fenék, melyek mind vízhatlan czementből vannak építve, (c) a szitafölület, (d d) a gőzvezeték, (e) a szivattyú vezetékkel összekötött és a nedv eltávolítására szolgáló cső. 1 Emberi táplálékul szolgáló anyagokat, melyeknek izüket kezelés közben változtatniok nem szabad, mint az összes kelféleségek, gyümölcsök, sárgarépa stb. egyszerű vagy kettős csigában, melynek falai finoman át vannak fúrva, hevítjük föl, nevezetesen egyszerű csigáknál a töszúrás nagyságú áttörések a szállítás iránya felé eső bádogokon vannak alkalmazva, míg kettős csigánál az egész középrész ily bádogokból készül. Az 5. és 6. ábra a kettős csigát mutatja be, (g g) a két csiga, (f) a teknő, (h) a kezelendő anyag, (i) az áttört fölület, (k) a gőzpalást, (1) a gőzcső. Magától érthető, hogy a különböző leírt hevítési módok alkalmazása nem szorítkozik pontosan egy bizonyos anyag kezelésére és hogy az első sorban leírt eljárást bizonyos esetben igen jól lehet a másodsorban említett anyagok kezelésére alkalmazni és viszont. A leírt eljárás gazdasági szempontból is sok előnnyel jár. így annak következtében, hogy a nedveket az aszalás előtt választjuk le és hogy ezeket külön kezeljük, többszörös elpárologtatókat és folytonos üzemű aszaló berendezéseket is lehet használni növényi anyagok konzerválására. Ez az aszaló eljárást tetemesen olcsóbbá teszi, minthogy ezekkel a berendezésekkel (20— 30-szoros elpárologtatás érhető el és így még igen sok nedvességet tartalmazó anyagokat is rendkívül hosszú időre konzerválhatunk. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Aszaló eljárás sok nedvességet tartalmazó íiövényi részek, mint gyökerek, gyümölcsök, levelek stb. aszalására, az által jellemezve, hogy ezeket a növényi részeket az aszalás előtt fölhevítjük, úgy hogy a nedvesség kifolyhassék és sajtolás, czentrifugálás vagy lefolyatás által eltávolítható legyen. 2. Az 1. alatt védett eljárás egy kiviteli módozata, az által jellemezve, hogy az ily módon előállított nedvet vagy azonnal, vagy a benne lévő értékes vagy mérges anyagok eltávolítása után besűrítjük és sajtolt anyaggal az aszalás előtt vagy után összekeverjük. 3. Az 1. alatt védett fölhevítés kivitelére egy berendezés, mely egy a (b) feneke fölött kis távolságban alkalmazott (c) szitával ellátott (a) tartályból áll és melynél a (c) szita a szilárd és csöppfolyós alkatrészek elválasztására szolgál és a (d) gőzbevezető cső a (c) szita alá nyúlik. 4. A 3. alatt védett berendezés helyett egy (g g) kettős csiga, melynek burkolatá-