21275. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szénoxydmentes vagy legalább szénoxydban szegény, lényegileg methanból és hydrogénből álló gáznak előállítására szemétből vagy hulladékanyagokból
pedig ezen gázt valamely indifferens izzó anyagon és azután kokszon vezetjük keresztül, akkor átlag csak 15°/0 szénsavat tartalmazó gázt kapunk. Az eljárás azon alapul, hogy a gáz az indifferens anyagon való átvezetés által a dissociatiós hőmérsékletre hozatik és azután szénen való átvezetésnél átalakul. A hevítés és átalakítás tehát különböző anyagok segélyével történik. Egyúttal oly gázt nyerünk, mely gyakorlatilag szénoxydmentes, a mennyiben a gáz csak 03—0-7°/0 szénoxydot tartalmaz. A hulladékból fejlődő gáznak a szénen való átvezetése előtti fölhevítésére használandó indifferens anyagok közül különösen a papirhamu mutatkozott előnyösnek, mely rendkívül állandó és elpusztíthatlan, hoszszabb ideig hatásos állapotban marad, a retortát jól kitölti és kényszeríti a gázt a hamunak számos vékony rétegén átáramolni és a számos igen forró réteggel benső érintkezésbe lépni. A papirhamu helyett más kémiailag indifferens tűzálló anyagokat is alkalmazhatunk, így pl. chamotte-cserepeket. Az eredmény azonban nem oly jó, mint a papirhamu alkalmazásánál, mert chamottecserép használatánál az anyag három-négyszerese szükségeltetik, hogy ugyanazon hatást érjük el, mint papirhamu alkalmazásánál. Igen előnyös, hogy a gáz csaknem teljesen szénoxydmentes. a mi a gáz értékét jelentékenyen fokozza. A leírt eljárás szerint fejlesztett gáz jelentékeny, körülbelül 10% mennyiségű nitrogént tartalmaz. Ezen nitrogént a következő, a leírt eljárással összekötött eljárás segélyével vonhatjuk el a gáztól és egyúttal hasznosíthatjuk. A hulladékból fejlesztett gázt, mely a papirhamu és a szén alkalmazása következtében lehetőleg oxygénmentes, forró állapotban alkálikarbonátoknak szénnel való izzó keverékén vagy hamuzsír, szén és porrá zúzott vas vagy vasoxyd keverékén vezetjük át. Ezen keverékeket az átalakító retorta utolsó részében egy vastartátyban megolvasztjuk, a mikor is a nitrogéntartalmú gáz hatása következtében cyanvegyületek keletkeznek. Eddigelé a cyanvegyületeket nem a gázretortában a fűtőgáz egyidejű fejlesztése mellett állították elő. A cyanvegyületeknek a gázfejlesztő készülékben való képezése az eljárást előnyösen befolyásolja, mivel az értéktelen nitrogén jelentékeny része a gáztól elvonatik és cyanvegyületek képzésére hasznosíttatik. Az eljárás foganatosítására szolgáló készülék a mellékelt rajzban egyik foganatosítási alakjában függélyes metszetben van föltűntetve, a hol is az összekötő cső perspectivikusan van ábrázolva. A rajzban (a) a retorta, melyben a szemetet a száraz desztillácziónak vetjük alá. Az (a) retortában fejlesztett gázok a (d) összeköttető csövön át a második (b) retortába áramolnak. A (b) retortának (c) tere papirhamut vagy más kémiailag indifferens anyagot tartalmaz, míg az (e) térben koksz van. A (b) retorta (f) terében egy vastartály van elrendezve, mely szakaszokra van osztva és a nitrogént cyanvegyületek képződése mellett lekötő alkatrészek fölvételére szolgál. Mindkét retorta egy kemenczébe (generatorkemenczébe) van befalazva. A gáz az (a) retortában fejlődik, honnan a (d) összekötő csövön át a (b) retortába áramlik és a (c) papirhamun, az (e) kokszon és végül az (f) tartályon át a (g) levezető csőbe és innen a (h) szedőn keresztül a hűtő készülékhez áramlik. A gázképződés és a desztilláczió folyamának gyorsítására az (1) kavaró szerkezetet rendezzük el, mely az (a) retortába nyúl. Ezen kavaró szerkezet fogantyúval és kavaróval ellátott rúdból áll, mely kavaró előnyösen rézsútos föliilettel lehet ellátva és rúdjával a vasból készült retorta födélén jár át. A kavarónak forgatása és ide-oda tolása által a desztillálandó anyagot mozgásban tartjuk. Ha a kavaró használaton kívül van, akkor a födélben levő nyílást tömítjük A (b) retortát a kavaró szerkezettel szemben levő nyíláson át töltjük meg. A papirt és a kokszot meghatározott időpontokban
