21234. lajstromszámú szabadalom • Kapcsoló szerkezet vasúti kocsik számára

az illető részek beékelődése elkeriiltetik. A (15) emeltyű fölső vége akként van ala­kítva, hogy ennek egyik sarkéle a csap­pantyú alsó élét a (3a) ütköző (26. ábra) alatt fogja meg és ezt a helyett, hogy pon­tosan függélyes irányban menesztené, a csuklóban lévő kivágásban kis darabon víz­szintes irányban mozgatja tova, úgy hogy az az ütköző résztől megszabadul és a ki­vágásban szabadon mozoghat. E czélból a csappantyú és a csukló között (3c)-nél (26. ábra) szabad mozgási tér van hagyva, a (15) rész fölső vége pedig le van metszve. Ha ily módon a csappantyút fölfelé moz­gattuk (21. ábra), akkor azt ezen állásában a (15) emeltyű segélyével rögzíthetjük, mely viszont a (9) rúddal való súrlódása és ezen való fölfekvése által rögzíthető a kapcso­lási fej fenekén. Ha a kapcsolási horog egy más jármű kapcsolási horogjával kapcsoló­dik, akkor a csukló ezen kirekesztés után nyitható, mihelyt a kocsik elválasztatnak. Ha a csuklós részt nemcsak kireteszelni, hanem kinyitni is akarjuk, hogy azon hely zetbe hozzuk, melyben az egy másik jármű csuklós részével kapcsolható, a (9) rudat tovább mozgatjuk, miáltal a (15) emeltyű visszahuzatik és a (14) résszel jön kontak­tusba, mely a (17) csapszög körül fölfelé elforgattatik, úgy hogy a (14') nyúlvány a csuklóval érintkezésbe jön és ezt nyitja. Mihelyt a csukló kézzel vagy valamely más járművel való összekapcsolásánál a rete­szelt állásba visszamozgattatik, a csappantyú alsó vége a kapcsolási horog fölületén el­rendezett (12) lemetszést (32. ábra) ragadja meg, úgy hogy az alsó és fölső rész a (6) és (7) ütközők fölött elcsúszik és ha a csuk­lós rész reteszelt állásba mozgattatik vissza, akkor a lemetszós végét elérte csappantyú az ütközők mögött lecsappan és ez által a kapcsolást önműködően reteszeli. A csuk­lós résznek hátrafelé mozgása a (14) és (15) részeket kezdeti helyzetükbe meneszti vissza. Az előnyök, melyeket a jelen találmány szerint foganatosított kapcsoló szerkezet nyújt, a következők: A szerkezet igen egyszerű; az egyes ré­szek könnyen köthetők össze; a csappan­tyún elrendezett két reteszelő fölület, me­lyek az ütközőket a csuklós résznek úgy fölső, mint alsó részén fogják körül, a csuk­lót helyzetében rögzítik. A kireteszelési szerkezet vagy a csuklót nyitja vagy pedig kívánságunk szerint csak a csappantyút hozza a kireteszelt állásba; a kireteszelési szerkezet azonban akként befolyásolható, hogy az a csappantyút a ráható rúd moz­gásának megfordítása (benyomása) által sza­badon bocsátja, vagyis a kapcsolást elrete­szeli, úgy hogy a munkás a csappantyút rögzítő emeltyűt rögzítheti vagy szabadon bocsáthatja a nélkül, hogy a kocsik közé kellene mennie. Azonkívül a csukló nyitá­sára szolgáló szerkezet mozgása közel a csuklós rész pályájába tereltetik, miáltal a részek csúszó súrlódása és kopása meg­akadályoztatik. Ezt a csukló nyitására szol­gáló szerkezetnek függélyes síkban és a vonórúd hossztengelyéhez képest rézsútos irányban való rögzítése által érjük el. Elő­nyös továbbá a csappantyút kényelmes mó­don egy oldalt kiálló rúd által működtetni, mivel ekkor á kapcsolási fej fölső része sza­badon hagyatik. Szögemeltyű alkalmazásá­val a (9) csúsztatórúd forgattyú segélyével működtethető, mely forgattyú szokásos mó­don a kapcsolási fej fölött rendezhető el. A 33—35. ábrákban a kapcsoló szerke­zet egy kocsivázzal kapcsolatban van föl­tüntetve. A mint látható, a kapcsoló szer­kezet oly szerkezetekkel van ellátva, me­lyeknek segélyével az egy ember által működésbe hozható, a ki a jármű egyik vagy másik oldalán áll, a nélkül, hogy szük­séges lenne a kocsik között a kapcsolást lé­tesíteni. Ezt oly szerkezet segélyével ér­hetjük el, mely a kapcsolás oldalas moz­gásai által nem hozható rendellenes hely­zetbe és mely lehetővé teszi, hogy a csuklós részt a jármű mindegyik oldalán valamely kézi emeltyűnek kifelé mozgatása által ki­kapcsoljuk és nyissuk. Ezen czélból a két­karú (A) emeltyűt alkalmazzuk, mely a (B) függő vasak vagy kézi emeltyűk segélyé­vel a kocsivázra van fölfüggesztve és mely-

Next

/
Thumbnails
Contents