21205. lajstromszámú szabadalom • Készülék a hajóágyúk önműködő elsütésére a czélvonal vízszintes állása mellett

_ 4 — állást szem előtt, hogy ugyanis az (i) mag pl. akkor kezd állandó sebességgel lefelé esni, ha a (z) kengyel a függélyesektől három fok távolságra van és hogy az árammegszakítás (r s)-nél azon pillanatban történik, melyben a (q) nyelvet a (k) ék egyik oldalfölülete megüti. Már most minél gyakrabban leng át a (z) kengyel és ezzel együtt a (k) ék is nyugalmi helyzetén, annál gyorsabban fog az ék a szilárdan álló (q) nyelvhez közeledni és annál kisebb időköz fog az (i) mag esésének kezdetétől azon pillanatig elmúlni, melyben a (k) ék a (q) nyelvre üt. Ha a nyugalmi helyzeten való áthaladási sebesség igen csekély, akkor a (k) éknek, mielőtt a (q) nyelvet eléri, elegendő ideje van egész lefelé való löketének befejezésére és így a (q) nyelvet a (k) ék legalsó helyzetében és így legkisebb keresztmetszetével találja. Minél nagyobb azonban a szögsebesség, mellyel a (k) ék nyugalmi helyzetén áthalad, annál gyorsabban fog a (q) nyelvhez közeledni és így utóbbit a (k) ék annál nagyobb keresztmetszetével találja. Az előgyújtási szög, mely mint látható, azon ékkeresztmetszet erősségének felétől függ, mely a nyelvet éri, annál nagyobb lesz tehát, minél nagyobb azon áthaladási sebesség, mellyel a hajó nyugalmi helyzetén áthalad. A (k) ék méretei minden hajónál és minden ágyúnál állandók egy sorozatától és pedig a himbálás tartamától, a cső hoszszától és a robbanó anyag brisansságától függ és a lövedék függélyes komponensének kompenzácziójához szükséges csőhajlásra való tekintettel állapíttatnak meg. Mint látható, ezen készülék által az előgyújtási szögnek a himbálás nagyságával való fokozásának és csökkentésének kérdése van megoldva, úgy hogy változó himbálásnál is a lövedék a csövet azon pillanatban hagyja el, melyben a czélvonal vízszintesen áll, illetve melyben az ágyúcső a láthatárral a beállított elevácziós szöget bezárja. Mint a leírt szerkezet működési módjából kitűnik, annak lényege azon követelményben van, hogy a (k és q) részek egymásfelé lengjenek, tekintet nélkül arra, hogy melyik marad a függélyes síkban, valamint abban, hogy a (k) vagy (q) részek egyike e mellett egy egyenes vonalú mozgást végezzen, a midőn a másik rész lengési mezején áthalad. Az 1., 2. és 3. ábrákban rajzolt elrendezés tehát akként is módosítható, hogy az (i) solenoid a (q) nyelvet és az (f) kar a (k) éket tartja. Lehetséges továbbá a solenoidot az (f) karon szerelni és e mellett vagy a (q) nyelvet, vagy a (k) éket a solenoidmagon rögzíteni, a midőn természetesen a (q) és (k) részek másika a (z) kengyelen erősítendő meg. Ezen különböző változatokból a következőkben csak az van leírva, melynél pl. a (z) kengyelen elrendezett solenoid a (q) nyelvet és az (f) kar a (k) éket tartja. Ezen esetben, mint a 4. és 4a. ábrában föl van tüntetve, a (k) éket hegyével lefelé kell elrendezni, hogy a lefelé eső (q) nyelv a (k) éket egy annál nagyobb keí esztmetszetnél érintse, minél gyorsabban leng, a mi tekintettel a föntebbi leírásra, további magyarázatot nem igényel. A készülék kapcsolása mindig oly módon történik, hogy az (s r) áramszakítótól függő áramkör megszakításánál valamely ismert módon az ágyú tulajdonképeni gyujtóárama zárassék; ezen gyújtó áramkörbe egy billentyű van bekapcsolva, mely a tüzelés parancsánál leszoríttatik, úgy hogy a gyujtóáram a helyes pillanatban a készülék által önműködően zárassék. A föntebbiekben föltételezett példáknál egyszerűség kedvéért fölvettük, hogy a készülék akként állítandó föl, hogy az (1) beosztás síkja egy a hajó hossztengelyére merőleges síkban feküdjék. Ezen fölállítási módnál a készülék azonban csak a hajó hosszoldalán elrendezett ágyúknál és pedig csak addig működnék helyesen, míg az ágyúk csöve a hajó hossztengelyére merőlegesen áll. Ha a készüléket másként állított ágyúk