21204. lajstromszámú szabadalom • Fegyverzet indukcziós mótorok számára
— 2 — forgási nyomatékot, synchronizmusnál pedig lehetőleg nagy hatásfokot érünk el. A következőkben a mellékelt rajz nyomán a fegyverzetnek néhány foganatosítási alakját fogjuk leírni. Az 1. ábrában (sl, s2) stb. az (R) gyűrű által rövid zárású rekeszfegyverzetté összekötött egyes hatásos pálczák. Ezen rövid zárású göngyölési rendszer önindukeziójának lehető fokozása czéljából a pálczák, mielőtt az (R) gyűrűhöz érnének, a (H) segédfegyverzeten hatolnak át, mely az (sl, s2....) pálczákban áramló áramok által létrehozott erővonalak számára jó mágneses, záró részt képez; másrészt viszont az (sl, s2 ....) pálczák egymással a (vl, v2 ....) összeköttetések által aránylag nagy ohmikus ellentállással bíró, többfázisú, rövid zárású göngyöléssé köttetnek össze. Ez esetben az első göngyölési rendszernél (a rekeszgöngyölésnél) nagyobb az önindukezió ellenállás viszonya,mint a második göngyölési rend -szernél (a többfázisú, rövid zárású göngyölésnél). Könnyen belátható, hogy ez meg is fordítható ; az 1. ábra szerinti első göngyölési rendszerben a relatív jó mágneses zárást másként is elérhetnők, mint azt az előzőkben vázoltuk; röviden tehát: az 1. ábrán schematikusan föltüntetett megoldást szerkezetileg többféleképen foganatosíthatjuk. Á két göngyölési rendszer általában tet- j szőleges váltakozó áramú rövid zárású rendszerek lehetnek. Természetesen az sem szükséges, hogy a két göngyölési rendszer különböző kategóriához tartozzék, vagyis, hogy pl. az egyik egy többfázisú, rövid zárású göngyölés legyen, a másik pedig egy rekeszgöngyölés. Ugyanazon göngyölési kategóriához is tartozhatnak, mindig azonban, és ez az, mi által a jelen találmány főként kitűnik, két rendszerre van szükség. A 2. ábrán pl. két rekeszgöngyölés van föltüntetve, melyek egyike relatív nagy önindukezióval, a másik pedig relatív nagy ellenállással bír. Az előzőkben ismertetett esetekben föltételeztük, hogy mindkét göngyölési rendszerben az összes indukált elemek tényleg mindig hatásosak is. Lehetne azonban a göngyölési rendszerek egyikét akként is kiképezni, hogy nem az összes indukált elektromotoros erők válnak hatásossá, hanem hogy részben ellenhatás következik be. Egy (N) fázisú fegyverzet előállítása czéljából ekkor a göngyölést általában két (N) részre kell osztani, melyek közül az egyiknek tekerület száma (NI), a másiké pedig (N2) és melyek páronként akként vannak egymás ellen kapcsolva, hogy csak az (N2) és (NI) göngyölések különbsége jut érvényre (lásd a 3. ábrát). A 3. ábra egy ily göngyölési rendszer egy fázisát tünteti föl. Az (A) göngyölési rész (N2), a (B) göngyölési rész pedig (NI) indukált göngyölési elemmel bír. Úgy az (A), mint a (B) rész is az indukeziós ellenállással bíró (a) ül. (b) összekötő rész által rövidre van zárva. Az indítás pillanatában az áramok akként fognak megoszlani. hogy az (a) és (b) összeköttetéseken azoknak csak aránylag kis része megy át, mig a másik részük, melynek fáziseltolódását a (cl, c2) sorokba iktatott ellenállások megfelelő választás által az indításra sokkal kedvezőbbé tehetjük, csak az elektromotoros erő differencziájával folyik. Mennél nagyobb lesz a fegyverzet sebessége, azaz mennél kisebbé a periódusszám az indukált göngyölésben, annál inkább növekednek azon áramok, melyek az (a és b) összeköttetéseken mennek át. I Ezáltal a fegyverzet ismét majdnem teljes hatását nyeri. Sok esetben nem lesz szükséges a (cl), ill. (c2) részekbe külön ellenállásokat beigtatni és ez esetekben az (a) és (b) összeköttetéseket, mint azt a 4. ábra láttatja, egyesíteni is lehet. A föltiintetett foganatosítási példák természetesen a találmány tárgyának összes lehető foganatosítási módjait ki nem merítik. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Fegyverzet indukeziós motorok számára, jellemezve az által, hogy az indukált elemek (mint pálczák, drótok stb.) két egyenlő sarkszámú, de különböző ohmikus ellenállással és különböző önindukczióval bíró különböző göngyölési rendszerbe foglaltatnak össze, úgy hogy a
