21109. lajstromszámú szabadalom • Varrógépberendezés lengő vagy forgó hurokfogóban nyugvó csévetokkal

Vagy egynél többször kellene mozgatni, mi alatt a tű egyszer föl és lemegy. A jelen találmány különböző kiviteli ala­kokat és módokat tesz lehetővé, így pél­dául, hogy a hurokfogó ide-oda lenghet, vagy egy irányban foroghat és pedig akár függélyes, akár vízszintes síkban. Emellett különböző gépalakok és különböző hurok­fogóalakok használhatók, mint az a követ­kezőkből kitűnik. Az t.—11. ábrák a találmányt egy oly varrógépre való alkalmazásában tüntetik föl, mely főleg házi használatra szolgál és mely vízszintes síkban elrendezett hurokfogóval és esévetokkal bír. Az 1. ábra a gép hosszmetszete ; a 2. ábra annak elölnézete. A 3.—11. ábra részlete­ket tüntet föl nagyobbított léptékben; a 3. ábra a gép alsó részének keresztmetszete; 4. ábra a gyűrűalakú hurokfogónak föliil­nézete a esévetokkal és a tok tartójával; az 5. ábra a hurokfogó fölülnézete tok és tartó nélkül; a 6. ábra a esévetok fölülné­zete ; a 7. ábra a esévetok metszete csévé­vel és tartóval; a 8. ábra a részben met­szett hurokfogónak és a csévetoknak oldal­nézete ; a 9. ábra a részben metszett hu­rokfogónak, a csévetoknak és ennek tartó­jának egy másik oldalnézete; a 10. ábra a tok tartójának nézete; a 11. ábra pedig a esévetok alulnézete. Ami legelébb is a gépet magát illeti, úgy az (a) gépkar ismert módon a (b) munka­lemezre van erősítve és a (c) hajtótengelyt foglalja magában, mely egy hátsó (d) és egy mellső (e) forgattyúval van ellátva. Ezen utóbbi egy (f) hajtórúd segélyével a (g) tűrúddal van összekötve, mely a (h) tűt hordja. Azonkívül az (e) forgattyú is­mert módon az ismert (i) fonálfölhúzó emel­tyűvel van összekötve. A hátsó (d) forgattyút a függélyes (j) tengelynek egy villás ki­ágazása fogja körül, mely tengelynek a munkalemez alá nyúló (k) karja egy (1) rúd­dal van összekötve, mely másik végén egy (m) karhoz ran csuklósan hozzákapcsolva, mely egy második (p) kart hordó és egy rögzített (x) csap körül forgó (n) agyra van erősítve. A (p) kar a (q) hajtórúd és az (r) 1 kar által az (5) hurokfogó (s) tengelyével van összekötve (2. és 3. ábra). Az (in és p) karok (n) agyának ferde (o) fölületei közt egy (y) görgő van elhelyezve, mely egy (z) emeltyűkaron ül, mely a (b) géplemez (3) nyúlványának (2) csapján fo­roghatóan van ágyazva és mely egy villás kiágazása és egy (4) görgő által a (t) emel­tyűvel van összekötve, mely a (6) szövet­tolót hordja és az (u) lengő emeltyűvel ismert módon áll összeköttetésben (2. és 3. ábra). Az (n) agy elfordulásai folytán annak ferde (o) fölületei akként mozgatják az egy­mással összekapcsolt (z és t) emeltyűket, hogy ezek a szövettolónak ismeretes négy­szögű mozgása alatt a függélyes irányú el­mozdulásokat kölcsönzik. Vízszintes elmoz­dulásait a szövettoló ismert módon az em­lített (u) lengő emeltyűből nyeri, mely a (v) kar (1) hajtórúd és (w) exezenter köz­vetítésével a (c) tengely által fordíttatik ide-oda (1. és 2. ábra). A gép által ide-oda lengetendő (s) ten­gely a (6) karral a gyűrűalakú (5) hurok­fogót hordja, mely egy belső (7) karimával van ellátva. Ezen karimán ül a fölső fonál hurokjai számára való (8) fogócsúcs, vagy orr, mely mellett egy (9) vájat van elren­dezve (5. ábra). A (10) esévetok, mely az alsó fonál tes­tét (12) cséve, gombolyag alakjában vagy egyéb alakban tartalmazza, kerületén (11) horonnyal bír, mely nem több, mint félkör­nyi ívdarabnak felel meg (6. ábra). Ezen ho­rony az (5) hurokfogó (7) szélére, vagy ka­rimájára illik. Lehetséges tehát a csévetokot a gyűrű­alakú hurokfogóban a fönt említett módon és az említett czélból akként elhelyezni, hogy a esévetok kerületének fölfekvő fölü­lete a hurokfogó gyűrűs része mentén egy félkörnyi ívdarabot tölt ki részben, vagy egészben, mely a tű öltési pontjától a hu­rokfogó előrehaladásának irányában, azaz (8) forgócsúcs irányában terjed ki, mint az a 4. ábrán látható. Ezen helyzetben a to­kot egy tartó rögzíti. Ezen tartó áll egy (13) karból, mely a

Next

/
Thumbnails
Contents