21053. lajstromszámú szabadalom • Tápvíz tisztító és előmelegítő

Az (A) szivattyú szállította tápvíz az (52) csövön és az (53) szelepen át a kazán normális vízállása fölött elrendezett fejrész (40) kamrájába jut és a (39) csöveken áramlik át, melyeket a (20) csövön, valamint az (51) és (63) csőtoldatokon át keringésben lévő forró kazánvíz vesz körül, úgy hogy a tápvíz a (39) csövekben erősen fölmelegszik, minek következtében a víznek földes részei kiválnak és alul (64) csőben összegyűlnek. A tápvíz ezután a (67) válaszfal folytán kétszárú (64) csövön át a fejrész (69) kamrájába torkoló (68) csőbe emelkedik, melyből aztán ezen kamrán és a (70) összekötő csövön át a (20) csőbe folyik, a hol az ebben lévő kazánvízzel keverődik. A legmélyebb vízállás alatt lévő (70) cső a (71) szabályozó szeleppel van ellátva, melynek orsója a (72) tömítő szelenczén át kifelé nyúl. A vízben lévő gázok, a mennyiben azok nem szabadultak volna már föl a (39) csövekben és fölfelé szállva nem gyűltek volna már össze a fejrész (40) kamrájában, a (69) kamrában gyűlnek össze, melyből azok időnkint kibocsájthatók ós pl. a tápszerkezet működtetésére hasznosíthatók. Az (52) tápcsőből egy közvetlenül az (51) csőtoldatba torkoló és szeleppel, elzárható cső ágazik el, mely az (53) szelep elzárása után a kazán táplálását a víztisztító alkalmazása nélkül teszi lehetővé. Az összes tápvíz által átjárt csövek haráutmetszetét akként választjuk meg, hogy a víz a víztisztítón csak kis sebességgel áramlik át és így elég ideje van arra, hogy a kazángőz hőmérsékletét elérje és hogy minden tisztátalanság kiváljon. A 3. ábrán a jelen találmány tárgya egy lángcsövekkel vagy szűk forrcsövekkel ellátott gőzkazánnal összeköttetésben van föltüntetve. Az egyszersmind előmelegítő gyanánt szolgáló víztisztító készülék lényegesebb részeiben az előzőleg ismertetettel megegyezik, a miért is az ugyanazon czélra szolgáló részek ugyanúgy vannak jelölve. A víztisztító készülék itt egy külső, hengeres (74) köpenyből áll, melyben a (75, 76) gyűrűkbe erősített szűk (39) csövek és a középső (68) bő cső vannak elrendezve. A (68) cső alsó része a (64) iszapkamrába nyúl, fölső része pedig a (74) köpeny födelén elrendezett (69) gőzdómba torkol. Kis távolságban az alsó (76) gyűrű fölött a (74) köpenybe oldalt egy, a gőzkazán alsó vízteréből kiinduló (77) cső torkol, a fölső (75) gyűrű alatt pedig a (78) cső létesít összeköttetést a kazán és a víztisztító között. A (78) csőbe a (79) injektor van beigtatva. A tápvíz az (A) szivattyúból az (52) csövön át a (75) gyűrű fölött lévő (40) elosztó kamrába nyomatik, innen a (39) csöveken át a (64) iszapkamrába jut, a honnan a középső (68) csövön át a (69) dómba emelkedik; innen azután a tápvíz a (24) csövön át a (79) injektor nyomó fuvókáiba nyúlik és a (39) csöveket'körüláramló kazánvizet szívó hatásával magával ragadva a kazánba jut. Ez útjában a tápvíz teljesen fölveszi a kazánban lévő víz hőmérsékletét, mivel a kazánból a (77) csövön át a víztisztítóba áramló víz a (75) és (76) gyűrűk határolta teret teljesen megtölti, az ez utóbbiban lévő (39) és (68) csöveket körüláramolja és ezeknek tápvíztartalmát fölmelegíti. A kazánvíznek a (77) csövön, az előmelegítőn, víztisztítón és a (78) csövön át végbemenő körfolyamatát az (A) szivattyú és a (79) injektor működése tartja fönn. Ha a tápszivattyú gyorsan működik, akkor a víz a kazánban szintén gyors keringésbe jön s így gyorsított táplálásnál is a tápvíz ugyanoly mértékben melegszik föl, mint a szivattyú lassú működésénél. A szivattyú működtetésére általában elégségesek a (69) dómban összegyűlő gőzök és gázok, mely dóm e czélra a (73) vezeték által a szivattyúval van összekötve. Hogy a vízállást a (68) csőben lehetőleg állandó magasságban tarthassuk, a dómba egy (80) uszó van elrendezve, melynek tartórúdja fölül egy tömítő szelenczén megy át és egy a (73) vezetékbe beigtatott (82) szelepnek (81) állító emeltyűjével van összekötve. Ugyanez a szerkezet az 1. ábrán föltüntetett berendezésnél is megvan, a hol a (80) uszó az (50) gőzgyiijtőben van elrendezve és a (82) szelep (81) állító emeltyűjével ösz-