21051. lajstromszámú szabadalom • Vízcsöves gőzkazán

— 2 -sal összekötve, míg a fölfelé nyúló, a (70) j alsó kazánok mellső végén elrendezett (77) I oszlopok (7. ábra), valamint a megfelelő, az összekötő (1) csőre szögecselt (30) csövek (10. ábra) is a harántirányú (60) és (40) kazánokkal vannak összekötve, melyek ismét a bő, a (70) alsó kazánokkal párhuzamosan elrendezett (50) csövek (9. ábra) által vannak egymással összekötve. A mint látható, az 1—5. ábrában föltüntetett foganatosítási alaknál a (3) és (7) csövek rézsútosan, míg a 7—11. ábrákban föltüntetett foganatosítási alaknál az azoknak megfelelő (30) és (77) csövek függélyesen vannak elrendezve. A (7) és (3) csövek (2. ábra) illetőleg a (77) és (30) csövek (8. ábra) között a már említett lapos (8 9) szekrények szorosan egymás mellett vannak elrendezve és alul a (2) (2. ábra), illetőleg a (70) (8. ábra) kazánokkal közvetlenül összekötve. Ezen (8 9) szekrények (1. ábra) a közöttük elrendezett tüzelő térnek oldalas falait képezik. A függélyesen egymás alatt csoportokban elrendezett (10) csövek a (8) szekrényekből, a hasonlóan elrendezett (14) csövek pedig a (9) szekrényekből szintén rézsútosan fölfelé indulnak. Ezen egymást keresztező csőcsoportok e szerint oly párhuzamos függélyes síkokban fekszenek, hogy a tűzgázok az egyes csöveket körüláramolhatják. A (10) és (14) csövek fölső vége az alkalmas (11) összekötő részek segélyével a (12) illetőleg (15) csövekkel vannak összekötve, melyek az alattuk fekvő csoportoknak (10) illetőleg (14) csöveivel párhuzamosan fölfelé haladva, a (13) és (16) szekrényekbe torkolnak, melyek szintén oldalas falakat képeznek és az alsó (8 9) szekrények fölött ugyanazon függélyes síkokban vannak elrendezve. Az 1—5. ábrákban föltüntetett elrendezésnél a fölső (13 16) szekrények a vízszintes (19) csövek (1. ábra) segélyével az (5) gőzgyüjtővel vannak összekötve, míg a másik foganatosítási alaknál a fölső szekrények a meggörbített (17) toldataik révén (11. ábra) a (40) és (60) fölső kazánokat egymással összekötő (50) csövekkel vannak összekapcsolva. A mint az 1. és 7. ábrákból látható, a legalsó (10 14) csövek a tűzálló (20) lémezek által tetőszerűen vannak befödve, mely lemezek a (21) hídig (2. és 8. ábra) nyúlva, a tűztérnek fölső falát alkotják. Az 1—5. ábrákban föltüntetett foganatosítási alaknál a tűzgázok a (21) tűzhíd (2. ábra) fölött a (22) térbe áramlanak, mely hátul a (23) fal által van elzárva és fölül a (24) boltozat által befödve; ezen térből a tűzgázok a (8 9) és (13 16) szekrények (1. ábra) közötti téren vonulnak végig, mely alul a (20) lemezek, fölül a (25) lemezek által határoltatik és melyen a vízcsövek vannak átvezetve; a tűzgázok a kazán mellső falához érkezve, a (25) lemezek mellső éle körül a (28) térbe áramlanak, mely fölül a (19) csövek és az ezekre fektetett (29) téglák által határoltatik; végre a tűzgázok a (27) füstcsatornán keresztül a kéménybe távoznak el. A 7—11. ábrákban föltüntetett foganatosítási alaknál az égési termékek a (21) | tűzhíd (8. ábra) fölött a (18) csövek és a leghátsó vízcsövek sora közötti térbe, ezután a szekrények által képezett falak közötti, a vízcsöveket tartalmazó téren át az itt elől elrendezett kéménybe áramlanak ki. A tűztér fölül az (50) csövek (9. ábra) között és a (17) meghajlított tolldatokra fektetett lemezek által van befödve. Minthogy az (1 és 40) kazánokat egymással összekötő (18) csövek (8. ábra) a láng közvetlen behatásának vannak alávetve, azért ezen csövek nagyobb falvastagsággal bírnak, mint a többi, a fűtőfölületet alkotó csövek; az alsó (70) illetőleg (2) kazánok (1. ábra) nagyobb köbtartalommal bírnak, mint az ezekkel kapcsolatos, egymás mellé sorozott (8 és 9) szekrények, ezek ismét nagyobb űrtartalommal bírnak, mint az azokból kiinduló vízcsövek. Épen | úgy a fölső (13 16) szekrények is nagyobb j űrtartalommal bírnak, mint a hozzá tartozó vízcsövek és hasonló módon a gőz-