21039. lajstromszámú szabadalom • Izzófényű lámpa kerosen égetésére

rúján keresztül, lefelé irányuló sugarakban kiáramolni kényszerül, úgy hogy a meggyuladás után a gázosító cső körül lángkoszorú ég és e csövet a gázosítási hőmérsékletre hevíti. A gázosító cső alúl a gázkiáramlás szabályozása czéljából szeleppel van ellátva. A kitűzött föladatot az említett részek különböző elrendezése által oldhatjuk meg, hacsak azon föltételt kielégítjük, hogy ezen részeket a meleg konczentrálása czéljából lehetőleg rövidekre választjuk és a lángzó által fejlesztett meleg egy részét a hevítési zónába vezetjük vissza olyczélból, hogy az a gázosításhoz hozzájáruljon és az összes részeket oly hőmérsékleten tartsa meg, melynek kondenzácziók ki van- [ nak zárva. A hevítő lángok koszorúját legczélszerűbben dróthálóból készült védővel vesszük körül a végből, hogy a láng kifúvását megnehezítsük és melegét a gázosító körül tartsuk. A gázosító csövet alkalmas módon karimákkal is láthatjuk el, melyekkel a hevítő lángok érintkeznek. Az I. ábrában látható foganatosítási alaknál az (1) gázosító csőbe alúl a (2) szekrény van becsavarolva, mely a fölül kúpos (5) szelepfészekké kiképezett függélyes (3) furattal, alúl pedig a belső csavarmenetekkel bíró (4) furattal van ellátva, melynek alsó részébe a következőkben leírandó szelepszerkezetnek (12) szára számára a (6) tömítő szelencze van becsavarolva. A (2) szekrény a vele a (9 9a) karok által összekötött (8) dugasz segélyével a (7) kerosentartály födelébe van becsavarolva. A dugasznak (10) furata egyrészt a kerosenbe nyúló (11) csővel, másrészt az űrös (9a) kar által az (5) szelepfészekkel van összekötve. A (3) furatban mozgó (12b) szelepkúp a fúrat csavarmeneteinek megfelelő csavarmenetekkel bíró (12a) orsóhoz van erősítve, melynek (12) szára a (6) tömítő szelenczén jár át, mely (12) szár a (12c) forgattyúval vagy hasonló forgató \ szerkezeti résszel van összekötve. A (12b) j kúp a (12d) tűben folytatódik, mely az (5) szelepfészken, ennek hengeralakú nyúlványán, az (1) gázosító cső (13a) fúratán át, ennek (14) kiáramlási nyílásából kinyúl. A gázosító csőnek csaknem közepén a (15) karima és ez alatt az azbesttel vagy más el nem éghető (17) fölszívó anyaggal megtöltött és a borszesznek beöntésére szolgáló tölcsércsővel ellátott nyilt (16) borszeszcsésze van elrendezve; meggyújtás után a borszeszláng a gázosító csőnek alsó részét körülnyaldossa és a (15) karima felé csap. A gázosító csőnek fölső (19) része vastag fallal bír, melyben finom függélyes, fölül és alúl nyilt (20) furatok vannak elrendezve. A lángzó közönséges kiképzésű és a lyukasztott (22) koronggal vagy dróthálóval födött rövid (21) csőből áll, mely a (25) karima által hordott (24) hengernek kúpalakú (23) nyúlványán ül; a (25) karima a gázosító csőnek (19) vastagításán van elrendezve. A lángzó alatt ekként a (26) kamra képeztetik, mely alúl a (20) csatornákon át a szabad levegővel közlekedik. E kamrában a lángzócsőhöz kcnczentrikusan, a gázosító fölső részét körülvevő és a (29) karima segélyével a gázosítóhoz erősített kis (27) keverő kamra van elrendezve, mely kamra a (14) kiáramlási nyílás fölött, ezen nyílás geometriai tengelyében a (31) cső alakjában folytatódik. A (31) cső előnyösen a (46) rudacskák által tartott hengeralakú (32) süveg által van födve mely alúl nyilt, fölül pedig (33) lyukakkal van ellátva, miáltal egyrészt a kerosengázból és levegőből álló keverék, mielőtt a lángzóba jutna, finomító elosztásnak van alávetve, másrészt a keverék azon részének a (26) kamrába való visszavezetése, mely a (33) lyukakon nem áramlik át, elősegíttetik. A (27) kamrának levegővel való ellátása czéljából a berendezés akként van foganatosítva, hogy bizonyos számú, nyilt (34) cső akként van a (17) borszeszcsésze alatti térből, a (29) és (25) karimákon át a ke; verő kamrába vezetve, hegy azok a (25) ! karima fölött torkolnak. Ezen légbevezető csöveket igen czélszerűen a lyukasztott