21035. lajstromszámú szabadalom • Újítások drótnélküli telegráfon

_ 4 -jelvevő telefon vagy (w) írókészűlék van beiktatva. Ha a tuskóban elektromos hullámok kon­taktust létesítenek, a munkavezeték a (v) primércsévén át záródik. A másodcsévében áram megy át, mely a telefonra vagy a (w) írókészűlékre és az evvel lánczolato­san kapcsolt mozgatható (q) keretre hat. Ekkor a keretet lökés éri, mely az (r) kar által azonnal az egész cohaererre átvitetik és a kontaktust tökéletlenné teszi. A kis (v) transzformátornak nem csak az a föl­adata, hogy a kontaktus gyorsan váljék tökéletlenné és hogy ez a hatás tetszőle­gesen nagyobbítható legyen, hanem az is, hogy ama berendezések, melyek az áramot tökéletesen megszakítják, pl. a relaisek, a melyek nyitásánál keletkező szikra a cohaererre gyakran káros hatást gyakorol, elkerülhetők legyenek. Az 5. ábra egy más erősítő berendezést ábrázol, mely ama Preece által megfigyelt jelenségen alapszik, hogy egy igen vékony platinadrót elektromos áramimpulzusok ha­tása alatt majdnem pillanatnyilag hevül föl és hül le. (n) a 2. és 3. ábrán látható cohaerer tuskó tartója, (x) egy fix kontaktus, melyre a cohaerer-tuskó egyik golyója fekszik, a másik szélső golyó a (z) tengely körül for­gatható (v) emelőre fekszik, ezen emelő másik végén pedig a mintegy O'Ol mm. átmérőjű és 50—60 cm. hosszúságú (2) pla­tinadrót van megerősítve. A drót egy ve­zető csigán a (4) feszítőhengerhez megy. Az (f) jelvevő az (x 2 3 4) részek útján van a földre kapcsolva. A cohaerer-tuskóra gyakorolt nyomást az (Y) emelőn a (2) pla­tinadrót létesíti és a drót meghosszabodá­sával és megrövidülésével változik. Az (e) telep munkavezetékébe a (2) drót is be van iktatva és a (v) transzformátor elsőd csévéjén át záródik, melynek másodcsévé­jébe az írókészűlék van beiktatva. A 6. ábra egy jelvevőberendezést ábrá­zol, melynél a kontaktus tökéletlenné téte­lét mesterségesen elősegítő berendezést egy több elemből álló telep képezi. Ugyanis a helyiáram sok esetben elégtelen lehet arra, hogy a telefon membránt és a többi ré­szeket működtesse. (5) a 2. és 3. ábrán láthatóhoz hasonló berendezés, (v) a transz­formátor, melynek elsőd csévéjének áram­köre a cohaereren és az (e) helyitelepen át záródik, a másodcsévéje a 4. ábrán lát­ható erősítő berendezés mozgatható (q) ke­retén át záródik. Az (s sl) cohaerer-túskó­kat golyók képezik, melyeken a (6) telep által szolgáltatott igen erős áramot baj okozása nélkül vezethetjük át. A (7) el­lenállás lehetővé teszi, hogy az erősítő áram intenzitását a szükségletnek megfe­lelően szabályozzuk. A második (8,1 transz­formátor elsőd csévéjét az erősítő áramkör zárja, míg másod csévéjét az (5) telefon­cséve zárja, mely a (w) írókészűlékkel stb. van lánczolatosan kapcsolva. A 6. ábrából a (p q r s sl) erősítő be­rendezés működés módja is kitűnik, mely berendezést igen finoman lehet beállítani, úgy hogy a (q) emelő legkisebb elmozdu­lása is igen erélyes mikrofon hatást léte­sítsen, a nélkül azonban, hogy megszaka­dási szikra keletkezhetnék. Az erősítő be­rendezés érzékenysége igen közel van ama ponthoz, melynél az áramkör teljesen meg­szakad, de ezt a pontot soha elérni nem szabad. Az előző fejtegetések találmányunk utolsó és igen fontos részéhez vezetnek el: a jeladó és jelvevő pontos összehangolásá­hoz, mely kifejezés alatt azt kívánjuk ér­teni, hogy a hullámokat, illetőleg ezek hosszúságát pontosan szabályozhatjuk. Tudvalevő, hogy a hullámok csakis a cohaererre hatnak és ha ez egyszer az azt érő első hullám által vezető vált ebben az állapotban meg is marad, és más, nagyobb frequencziáját hullámokra többé nem i; szólal meg mindaddig, míg mechanikus be­hatás következtében vezetőképessége i:­mét meg nem szűnik. Még ha föltételezzük is, hogy ezek a mechanikai behatások rend­kívül gyorsan követik egymást, akkor is lehetetlennek kell taitani, hogy azok oly gyorsan kövessék egymást, mint az elek­tromos hullámok, tehát a mechanikai be­hatásokat és elektromos hullámokat ahan-

Next

/
Thumbnails
Contents