21017. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés tetszőleges feszültségű gőzöknek folyadékokból való előállítására

készülékkel, mely folyadék a (b) tartályba való beáramlása előtt fölhevíttetik. A következőkben az eljárást az 1. ábra nyomán tüzetesebben fogjuk ismertetni. Tételezzük föl, hogy az (a) tartályban fejlesztendő gőz, mely az (i) cső segélyével vezettetik a fogyasztási helyre, 6.4 atmoszférányi feszültséggel bír, mely .160° C. vízhőmérsékletnek felel meg. A (b) tartályban ekkor nagyobb, pl. 13.8 atm. nyomásnak kell uralkodnia, a folyadék hőmérsékletének azonban az ezen nyomásnak megfelelő forrási hőmérsékleten alúl, pl. 160° C.-on tartatik meg. A (b) tartállyal az (e) hevítő szerkezet áll kapcsolatban, mely a föltüntetett eset-, ben egy, valamely tüzelési térben vezetett kígyócsőből áll, mely fölül a súllyal terhelt (g) szeleppel van elzárva. Ha ezen szelepet 11 atm. nyomásnak megfelelően terheljük, akkor a folyadék a (b) tartályból 2.8 atm. túlnyomással vezettetik az (e) hevítő szerkezetbe, a hol a nélkül, hogy forrásba jöhetne például 180° C.-ra hevíthető föl. A folyadék ezen állapotban a (k) szelepen át az (a) tartályba áramlik vissza, melybe az (1) fúvókán ömlik be és ez által egy Peltonkereket vagy egy turbinát hoz forgásba, mely a (d) szivattyút működteti, mely viszont a gőzből leválasztott folyadékot a (b) tartályba nyomja. A (h) szivattyú segélyével a gőzfogyasztásnak megfelelően folyadékot vezetünk a (b) tartályba, mely útjában a kígyócsöveknek a kályha legalsó huzamszakaszában elrendezett kanyarulataiban áramlik, közben fölmelegíttetik és az (a) tartályból a (b) tartályba nyomott folyadékkal együtt a fölső (e) kígyócsöveken át az (a) tartályba jut. A (b) tartály avval a vezetékkel, melyen át a folyadék a hevítő szerkezetből az (a) tartályba jut, egy cső segélyével van öszszekötve, melyben az (o) visszacsapó szelep van elrendezve. A berendezés működésbe hozatalánál az (a) és (b) tartályokba folyadékot vezetünk be, a (c) csővezetékben elrendezett (m) szelepet nyitjuk, az (1) fúvóka előtt lévő (k) szelepet és az (i) csőben lévő (n) szelepet ellenben zárjuk mindaddig, míg az (a) és (b) tartályokban a fogyasztandó gőznek kivánt, ez esetben 6.4 atm. feszültségének megfelelő nyomását el nem értük. Ha ezt a nyomást elértük, akkor az (m) szelepet elzárjuk, mire az (e) hevítő szerkezeteken át a (b) tartályba visszaáramló folyadéknak folytonos keringése által (b) tartályban a nyomás körülbelül 13. atmoszférára emelkedik. A nyomásnak ezen fokozását folyadéknak a (h) szivattyú segélyével a (b) tartályba való beszorítása áital is érhetjük el. A (k) és (n) szelepeket ekkor nyitjuk, mire a folyadéknak az előzőkben ismertetett keringése megindul. Az (a) és (b) tartályok biztonsági szelepekkel és folyadékállást mutató készülékekkel vannak ellátva. A 2. ábrán föltüntetett foganatosítási alaknál az (f) motor és a (d) szivattyú az (a) tartályon kívül van elrendezve. A motort működtető fölhevített folyadék, helyesebben a folyadéknak és gőznek keletkező keveréke a (p) vezetéken át az (a) tartályba vezettetik, a hol a gőz a folyadéktól különválik. A 3. ábra oly berendezést láttat, mely az ismertetett eljárásnak valamely többszörös gőzölögtető berendezésen való alkalmazását tünteti föl, a mint az pl. czukorlevelek sűrítésénél használtatik. Az (I) berendezés (e) hevítő szerkezete itt oly gőz segélyével fűttetik, mely nagyobb feszültséggel bír, mint az ezen berendezés (a) tartályából kiáramló gőz, mely a (II) berendezés (e) kígyóinak hevítésére használtatik föl. A (II) berendezés (a) tartályából kiáramló gőz egy harmadik berendezés kígyócsöveinek fölhevítésére használható föl s így tovább vagy pedig konczentrálás czéljából elvezethető. A 4. ábrán oly berendezés van föltüntetve, melynél a gőzzel fűtött (e) hevítő szerkezet a (b) tartály belsejében van elrendezve. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás tetszőleges feszültségű gőzöknek folyadékokból való előállítására, jelle-