21016. lajstromszámú szabadalom • Visszahúzó szerkezet differencziális előretoló szerkezettel bíró forgó kőzetfúró gépek számára

mellső (bal), valamint hátsó (jobb) oldalán kapcsolási fogakkal van ellátva és két, ugyancsak kapcsolási fogakkal ellátott (y) és (z) rész tartozik hozzá, melyek közül az első a gépállványon, a második pedig a (d) keréken ül. A kapcsolási gyűrűnek az orsó előre vagy visszamenesztése czéljából való elállítása már most a legegyszerűbben úgy történhet­nék, hogy a gyűrűt fölületén ismeretes módon egy bevágott horonnyal látnók el, mellyel egy állító emeltyű villája kapcso­lódnék. Ha már most ezen emelttyűre még egy oly rúgó hatna, mely azt tartósan ak­ként állítaná be, hogy az (x) kapcsolási gyűrű a (d) kerékhez szoríttatnék, akkor a gép kezelése még egyszerűbb volna, mivel az emeltyűt ekkor csak az orsó visszahala­dásának rövid ideje alatt kellece működtetni, az előremenesztés sokkal hosszabb ideje alatt pedig a rúgó hatása alatt állna. Ezen legegyszerűbb szerkezet helyett a 2. ábrában egy csak kevéssel komplikáltabb van föltüntetve, mivel ezzel egyszersmint a gépnek megsérülések ellenében való biz­tosítását is elérjük, mi a hajtó műnek gyakor­lati használhatóságára nézve rendkívül nagy fontosságú. Ha az (x) gyűrűnek a gépállvánnyal való kapcsolása által ugyanis az orsó visszahala­dását előidéztük, a (k) orsófejnek végül a gépállványhoz kell ütköznie. Minthogy pedig az erőgép a hajtást sza­kadatlanul folytatja, ez esetben, hacsak a gépet kezelő munkás a kapcsolást már előzőleg föl í.em oldotta, az orsófejnek a gépállványhoz való ütközése pillanatában vagy az erőgépet kellene hirtelen megállí­tani, vagy pedig valamely géprésznek kel lene eltörnie. Egy a hajtó szerkezetbe ikta­tott súrlódási kapcsolás gyakorlatilag szintén csak keveset használna. A gép tartóssága tehát főleg a kezelő személyzet éberségé­től függne. Hogy az ebben rejlő veszélyt elkerüljük, a gépet akként rendezzük el, hogy az orsó fej, ill. valamely más, az orsó elején elren­dezett vastagítás a gépállvány helyett, vala­mely hosszirányban eltolható géprészbe üt­közzék, mely akként van elrendezve, hogy ez esetben az (x) gyűrűnek a gépállvánnyal kézzel létesített kapcsolatát ismét meg­szünteti. Ezen czélból az (m) csavaranya, mint azt a 2. ábra mutatja, nem közvetlenül a gép állványában, hanem egy ennek belsejében hosszirányban eltolható (g) csapágy szel en­czében van ágyazva, mely viszont az (11) csapok segélyével a gépállványon kívül lévő (1) állító hüvellyel van összekötve. A kéz­zel működtetett (0) emeltyű már most az ábrából közvetlenül látható módon mindkét (1 és g) hüvelyt egyidejűleg elcsúsztatja. Ez utóbbi azonban karimával ellátott hátsó (a rajzon jobboldali) végén csak kis moz­gástérrel van körülvéve, melyet ezen (g) hüvely az (x) kapcsolási gyűrűvel össze­csavarolt (t) födéllel képezi és így az (0) emeltyű által a két (1) és (g) hüvelyen ki­viil egyszersmint az (x) kapcsolási gyűrű is eltolatik. Emellett megjegyzendő, hogy az (1 és g) hüvelyek csak hosszirányban csúsztathatók el, az (x) kapcsolási gyűrű pedig a (d) kerékkel való összeköttetése esetében ezzel egyidejűleg forog, miért is az (x és g) részeknek nem szabad egy darabból államok. Az (1) állító hüvely továbbá mellső (a rajzon bal) végén részben akként van el­zárva, hogy a 2. ábrán csak csekély részé­ben föltíintetett (s) csavarorsó ugyan ke­resztül mehet, a (k) orsófej azonban nem. Ez utóbbi visszahaladásánál az (1) állító­hüvely mellső gyűrűfölűletéhez ütközik és ezt a .(g) csapágyszelenczével, az (0) emeltyű rövid karjával és az (x) kapcsolási gyűrű­vel együtt hátratolja. Ezáltal azonban a csavaranya és a gépállvány között kézzel létesített kapcsolat ismét azonnal föloldatik úgy, hogy az orsó beékelődése teljesen ki van zárva. Hogy a gépet kezelő munkásnak ezen elrendezésnél is csak az orsó visszamenesz­tése alatt kelljen az (0) emeltyűt fogva tartania, a (g) csapágyszelencze és a gép­állvány között lévő gyűrűalakú kivágásban még az (f) rúgó is van elrendezve, mely a (g) csapágyszeleuczét az (1) állító hüvellyel

Next

/
Thumbnails
Contents