20990. lajstromszámú szabadalom • Eljárás mészhabarcsból készült testeknek nyomás alatt való keményítésére
Megjelent lí)01. évi április iió 13-án. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEI RAS 20990. szám. XII/f. OSZTÁLY. Eljárás mészhabarcsból készült testeknek nyomás alatt való keményítésére. DEUTSCHE KUNSTSANDSTEINWERKE PATENT KLEBER AKTIENGESELLSCHAFT CZÉG BERLINBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1900 október hó 21-ike. A mészhabarcsból formált testeket keményítésük czéljából eddig kazánokba rakták, melyekben azokat hosszabb ideig gőznyomás behatásának vetették alá. A gőzt külön gőzkazánban fejlesztették. Hasonló az eljárás oly kémiai technológiai müveleteknél is, melyeknél nyomás és hő segélyével bizonyos vegyi átalakulást idézünk elő. A műszaki hatás (megkeményedés vagy kémiai átalakulás) elérésére föltétlenül gőznyomás és hő szükséges. A nyomásnak gőzzel való létesítése azonban fölötte költséges, mivel a gőzkazánnak a keményítésre szolgáló kazán töltésére rendkívül nagy mennyiségű gőzt kell szolgáltatnia. A gőzkazánnak gőztermelési képessége tehát időnként fölötte nagy mértékben vétetik igénybe, a mi igen nagy fogyasztást és veszteséget okoz tüzelési anyagban. Másrészt pedig a gőz, minthogy ezt a fejlesztő kazánból hirtelen vezetjük el, rendkívül nedves, minek következtében a lecsapódások fokozódnak, különösen azért, mert a keményítésre szolgáló kazánban a folyamat kezdetén igen alacsony hőmérséklet és igen kis nyomás uralkodik. A kazánköltésnek fölhevítése által a bevezetett gőz elfogyasztatik, úgy hogy a gőznyomás mindaddig, míg a keményítésre szolgáló kazánban a kivánt hőmérséklet nem uralkodik, folyton eltűnik. Ezen hátrányok kiküszöbölése és a keményítésre szolgáló kazánnak lehetőleg kezdettől fogva nyomás alatt tartása képezi jelen találmány tárgyát, mely főképen az által tűnik ki, hogy a kazánba hideg vagy meleg állapotban levegőt vagy más indifferens gázt pld. nitrogént, oxygént, hidrogént szorítunk be, mindaddig, míg a kazánt oly magas nyomásra nem hoztuk, mely megközelítően azon nyomásnak felel meg, mely alatt a keményítési preczesszusnak végbe kell mennie. Ezután a nyomó levegővel (vagy gázzal) megtöltött kazánba gőzt bocsátunk. Ha pld. a proczesszusnak 7. átin. nyomás mellett kell végbe mennie, akkor a keményítésre szolgáló kazánba mindaddig, míg pld. 6 átm. nyomást el nem értünk, levegőt szorítunk, mely hevítve és tisztítva is lehet; erre aztán 7 átm. gőzt bocsátunk be. A keményítésre szolgáló kazán ekkor 7 átm. nyomás alatt áll, melyT a gyártáshoz épen szükséges. A vízgőz azonban többé nem képezi az egész kazántöltést, hanem mintegy lebeg a bevezetett közegben, a levegőben, de azért a proczesszushoz szükséges hatást mégis kifejti. A levegővel kevert gőznek az az előnye,
