20980. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés hideggőzgépek tömítésére

dék a (b) térben kiszáradjon s a dugattyú­rúd (a és b) között fölmelegedjék. Azon esetben, ha a (b) téren még mindig hatolnának gőzök keresztül, azokat egy má­sik, a (h) nyíláson bevezetett folyadékkal el lehet nyeletni. Ezen elnyelő folyadék a tö­mítő-szelencze (i) karimáján át kifelé távoz­hat, mivel a hengerben lévő gőzök jóval nagyobb nyomása miatt a hengerbe való behatolása ki van zárva. Azonfölül ezen fo­lyadék a dugattyúrúd kenésére is fölhasz­nálható. Ha a (g) dugattyúrúd fölmelegedését még ezen berendezés mellett sem lehetne meg­akadályozni, úgy a (k) köpenybe, mely az egész tömítőszelenczét körülveszi, hűtővi­zet kell bebocsátani, mely (1) nyíláson be­lépve, (m)-nél ismét eltávozik. Hogy a tömedékek az (a és b) kama­rákból könnyen kivehetők legyenek, a tö­mítőszelencze több részre is osztható, mint azt a 2. ábra mutatja. Ezen esetben az (a) térben lévő tömedék egy külön (11) karmantyú által szoríttatik meg, melyen keresztül egyszersmind az (f) csövön belépő hűtő- és kenő folyadék is hozzávezethető a (g) dugattyúrúdhoz. A többi (b, c) kamarák létesítése czéljából egy (0) karimával ellátott külön (p) persely illesz­tetik a dugattyúra. Az esetleg szükséges hűtésre két (k, q) gyűrűs tér szolgál s a hűtővíz (1) nyíláson lép be s (m)-nél távozik. Ha az ismertetett berendezésű tömítősze­lenczéket ide-oda mozgó orsóknál, vagy sze­leprudaknál akarnánk alkalmazni, a beren­dezés a legtöbb esetben konstruktív szem­pontból meg nem engedhető magassággal bírna. Ezen hátrányt gyakorlatilag úgy kerül­jük el, hogy a tömítés helyét oda tesszük át, a hol egy hosszú tömítőszelencze ké­nyelmesen elrendezhető. Ezt azáltal érjük el, hogy az ide-oda mozgó részek vezeté­sére szolgáló szerkezetek egy tökéletesen zárt tokban helyeztetnek el, melybe a moz­gást létesítő tengelycsap belenyúlik. A ten­gelycsap tömítése annak egyik csapágyánál eszközöltetik. Ezen berendezést egy szelepházra vonat­kozólag a 3. és 4. ábra függélyes, illetve vízszintes metszetben ábrázolja. Az (r) szeleporsó egy külön (s) tokban van elrendezve. Az orsót a szelep kinyitás czéljából a (t) csap hozza mozgásba, mely az (u, v) forgattyúrudazat segélyével ten­gelye körül elforgatható. A szelep zárása rúgóhatás által történik. A szelep az (x) rúgó köpenye és a szelepház között helyet foglaló külön (s) tokban mozog, melybe a (t) csap belenyúlik s (y) karjával az (r) or­són lévő (w) csomót működteti. A (t) csap az (s) tokból a hosszú (z) tömítőszelen­czébe lép, melynek számára itt elegendő hely van. A szelencze berendezése tetsző­leges lehet s a fölrajzolt esetben például a tömedéktér egy (d) gyűrű által két (a, b) kamarára osztatik. A (d) gyűrűhöz ugyan­azon folyadék vezettetik, a melyből a gép­ben működő gőzök keletkeztek s miután a folyadék nyomása, illetve feszültsége ala­csonyabb, a mennyiben például a konden­zátorból vehető, a tömedéken keresztül esetleg a (d) gyűrűhöz nyomuló gőzök megsűríthetők vagy a kondenzátorba ve­zethetők. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás mozgó részek tömítésére, külö­nösen alacsony hőmérsékű s magas nyo­mású gőzök által hajtott erőgépek szá­mára, jellemezve az által, hogy a tömí­tendő gép részhez egy vagy több (a, b, c) tömítő kamarában ugyanazon folyadék vezettetik, mint a melyből a gépben működő hideggőzök keletkeznek, de ala­csonyabb nyomás és liőmérsék mellett, mint a milyennel a munkagőzök bírnak, azon czélból, hogy a tömedéken esetleg keresztülhatolt gőzök elvezettessenek s a tömítendő géprész hatásosan lehűthető, kívánatra kenhető is legyen, mi mellett még a használt gőzökkel szemben vegyi­leg közömbös folyadék is vezethető be az esetleg még elillanó gőzök elnyelése és a tömítendő géprész kenése czéljából. 2. Az 1. igényponttal védett eljárás foga­natosítására egy (k, q) hűtő köpeny be­rendezése, mely a víz átbocsátása vé-

Next

/
Thumbnails
Contents