20946. lajstromszámú szabadalom • Vasúti sínkapcsolás

Megjelent 1901. évi április lió 11-éu. WAGY. KIR. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 2094H. szám. V/a. OSZTÁLY. Vasúti sínkapcsolás. FARNET LAJOS ÁGOSTON MÉRNÖK MONTEREAUBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1900 szeptember hó 8-ika. Vaspályáknál a síneknek egymáshoz való kapcsolása "agy fontossággal bír, úgy a pályaföntartás szempontjából, mint a járműveknek nyugodt, zökkenéstől mentes gördülésére nézve. Eddigelé általában kétféle sínkapcsolást alkalmaztak, úgymint az alátámasztott és a talpfák közötti sínkapcsolást. Ami az alátámasztott sínkapcsolást illeti, itt a véggel egymáshoz állított síneknek tetszőleges kapcsoló szerekkel való összekapcsolása egy talpfán, illetőleg keresztaljon történik, mint ez a mellékelt rajzlapok 1. ábráján (j s)-nél látható. Ezen kapcsolási rendszer azonban hátrányos, mivel a pályát igen merevvé teszi, úgyhogy a járművek a kapcsolások fölött való elhaladásuk alkalmával, az utasokra kellemetlen zökkenéseknek vannak kitéve s azonkívül azon talpfák illetőleg keresztaljak, melyeken a kapcsolások nyugszanak, a nagy igénybevétel folytán csakhamar használhatatlanná válnak, miből gyakori és költséges pályajavítási munkák származnak. Tényleg, a síneknek ezen kapcsolási módja mindinkább szűkebb határra szorítkozik. Sokkal előnyösebbnek tartják általában a síneknek a talpfák között való összekapcsolását. Ezen kapcsolási módnál a véggel egymáshoz illesztett síneknek öszszekapcsolása két szomszédos talpfa, illetőleg keresztalj között történik, mint ez a 2. ábrán (j p)-nél látható. A sínkapcsolásnak ez elrendezése mellett a járművek gördülése tetemesen simábbá, illetőleg zökkenéstől mentesebbé válik ugyan, mint az először ismertetett alátámasztott sínkapcsolásnál, azonban itt ismét más, figyelemre méltó hátrányok lépnek föl. így mindenekelőtt azon czélból, hogy a sínvégek alátámasztás nélküli szakaszának hossza lehetőleg csökkentessék, azon (t p) talpfákat illetőleg keresztaljakat, melyek között a sínkapcsolás történik, lehetőleg közel kell egymáshoz fektetni; azonban a szomszédos két talpfa között lévő térköz természetesen bizonyos határnál alább nem csökkenthető, mert ellenkező esetben a kavicságyazat utántöltése és egyéb pályaföntartási munkálatok nem lennének eszközölhetők, úgy hogy még a megengedhető legcsekélyebb térköz fönthagyása mellett is tetemes hosszal bír a sínvégeknek azon része, mely alátámasztás nélkül marad. Ha kiküszöbölhető lenne ezen alátámasztatlan sínvégek jelenléte, ez általa kapcsolások ellenálló képessége, ami a vaspályák leggyöngébb oldala, tetemesen