20938. lajstromszámú szabadalom • Eljárás edények elzárására

- 3 -tehát hog.v helyét a levegő foglalja el és hogy végül az edényben lévő folyadék egész föliilete fölött levegő foglal helyet. Ez azonban nincs igy. A kapilláritásnak a «kapilláris attrakczió» törvényei által megszabott tulajdonságai ezt meggátolják. Kapilláris folyadékrétegek az elpárolgásnál is másként viselkednek, mint szabad folyadéktömegek. Kapilláris folyadékrétegekuek továbbá az is sajátságuk, hogy még a kémiai reakcziók tovább terjedését is nagy mértékben akadályozzák, mint azt Liebreich megállapította. V. ö. «Über den todten Raum bei chemischen Reactionen», Sitzungsbericht der königlich preussischen Academie der Wissensclniften zu Berlin, 1886-ik évfolyam, 962.1., 3. tétel: «Tehát eme kísérleteknél kitűnt, hogy a kapilláris terek a kémiai rekcziókat teljesen megszüntetik)) és «Weitere Untersucbungen iiber den todten Raum bei chemischen Reaktionen» Zeitschrit't für pliysikalische Chemie. V. kötet, 6. fiizet. 1890 évfolyam 530—558. lapja. Liebreich vizsgálatai végén arra a véleményre jut, hogy a fal fizikai hatása és a különböző fölszinfesziiltségek a reakcziók kifejlődését meggátolják és föltételezi, hogy a kapilláris folyadékréteg a falakon és a fölületeken a kémiai reakcziókkal szemben a belső súrlódás következtében ellenállást fejt ki. Ennek az a következménye, hogy az elzárás fölső élét a kapilláris réteg fölött a czélnak megfelelően kevés zsírral vagy gipszpéppel, szublimáttal vagy más oldatokkal vonhatjuk be, anélkül, hogy kémiai vegyülés vagy diffúzió állhatna be. Végül az is világos, hogy ugyanaz az erő, mely a kémiai reakcziókat a kapilláris térben teljesen meggátolhatja, nevezetesen a fal fizikai hatása, t. i. a falnak a hozzá tapadó molekulákra gyakorolt vonzó ereje és a fölszinfesziiltség azt is meggátolhatja, hogy a folyadékban lekötött gázok elszánjanak. Tényleg igazolja is a kísérlet, hogy a szóban lévő elzárással elzárt edényekben oly folyadékok sem változnak meg hosszabb állásnál, melyekben mint a selter vízben szénsav van oldva. Végül úgy látszik, hogy az edényben lévő folyadékra az edényen kívül végbemenő elektromos jelenségek sem gyakorolnak hatást, így pl. a tej zivatarnál nem savanyodik meg. Az új elzárásnak a föntebb jelzett előnyökön kívül még a következő tulajdonságai is vannak : fi. az edény teljes megtöltésénél az edényre a teljes légköri nyomást szorítja rá. Az elzárás ezért csak kivételes esetekben követel meg biztosítást; 7. az elzárást a dugó körül a czentrikus kapilláris gyűrűs fölületnél: a) sublimátoldattal vagy más fertőtlenítő anyaggal vonhatjuk be, a nélkül, hogy ez az edény belsejébe diffundálna, vagy pedig b) faggyúval, vagy c) gipszpéppel tömíthetjük azt. Az utóbbi esetben a folyadék úgy van elzárva, mintha egy leforrasztott, légmentes üveggömbben volna. Az elzárás lehetővé teszi, hogy egyszerű elforgatása után az edényből folyadékot vegyünk ki és az edényt ezután ismét elzárjuk, épúgy azt is, hogy ugyanazon vagy más, csak a kitöltésre szolgáló folyadék utántöltésével ismét légmentes elzárást létesítsünk, mi főleg konzerveknél lehet előnyös. Az elzárás a csatolt rajzon az 1. ábrán (példaképén sörös vagy tejes kannán alkalmazva) metszetben látható. A 2. és 3. ábra az elzárás egyes részeinek fölül- és alulnézete. Az elzárás két egymás fölött forgatható (D, d) födélrészből áll. Mindkét rész két-két egymást födő (0, o) és (F, f) csatornával van ellátva. Ha a két pár csatorna egymást födi, mint az az 1. ábrán látható, a külső levegő az edénybe beáramolhatik, illetőleg a folyadék abból kifolyhatik. A közlekedő csatornák közül az egyik (0, o) pár, melynek átmérője az (F, f) párénál nagyobb, a (d) födélben az (S) kifolyató csőrben végződik, a másik pár kisebb át-I!