20937. lajstromszámú szabadalom • Füstemésztő tüzelés

- 2 -forgatásánál ki ne hullhasson, az utóbbi hátul egy görbített (i) lemezzel van ellátva, mely a szekrénynek előre forgatásánál a (c) derékrész alsó nyílását elzárja és így a tüzelés fenekét képezi (2. ábra). Az alulról való megrakást a következő módon végezzük. Tegyük föl, hogy az előbb a szekrényben volt szenet az (f) fenéklemez egészen a (c) derék alsó éléig történt fölemelésével a tűzhelybe vittük. Ezután a szekrényt oly módon mozgatjuk előre, hogy a hátsó (i) lemeze a (c) derékrészt elzárja, ekkor a szekrény fölső nyílása elől szabadon fekszik, úgy hogy a tüzelőanyagot a szekrénybe betölthetjük. Ezután a szekrényt ismét az 1. ábrán látható helyzetbe viszszük, úgy hogy nyílása a derékrész alákerül és a szén fogyásának megfelelően az (f) feneket fölemelve újabb szenet viszünk a tűzhelybe. Ez az alulról való töltés más módon akként végezhető, hogy az anyagot alulról alkalmas módon, úgy mint a vakondtúrás képződik, vezetjük be a tüzelőtérbe, hol az oldalt lecsúszik. Az alulról való töltés oly módon is végezhető, hogy az anyagot folytonosan vagy időszakosan toljuk be alulról fölfelé a tüzelésbe. A 4. ábra szerint a (c) derékrészbe egy lefelé vezető (k) csatorna torkollik, mely a vízszintes (m) csatornába megy át, hová az (f) dugattyút lehet betolni. Ekkor a tüzelőanyagot valamely alkalmas módon az (m) csatornába töltjük és a vízszintes irányban ható (f) dugattyú segélyével szorítjuk fölfelé a (d) tüzelésbe. Az 5. ábrán látható kiviteli módozat szerint a függélyes (k) csatorna egy vízszintes és azután az ismét fölfelé görbülő (p) csatornába megy át, mely elég magas, hogy az ahhoz csatlakozó (o) garatba töltött tüzelőanyag a másik (k) szárnyban lévő tüzelőanyagot a tűzhelybe fölnyomja és mely ily módon idézi elő az alulról való töltést. Az (m) csatornában lévő tüzelőanyag által gyakorolt nyomást ebben az esetben is lehet külső segédeszközök, pl. megfelelően terhelt (f) lemez segélyével nagyobbítani. A 6. ábra szerint az alulról való megrakást olyképen is végezhetjük, hogy a (c) derékrész alatt egy folytonosan forgó (p) szállító-csigát alkalmazunk, mely a tüzelőanyagot egy tetszőleges (r) garatból fölveszi, az (s) szállító csatornában előre mozgatja és a (t) garaton a (c) derékrészbe tolja. A (t) garatból fölemelkedő tüzelőanyag oly módon tolatik föl. mint a föld a vakondtúrásba és oldalt kiterjed. A (b) rostély fölött, mint az 1—3. ábrából kitűnik, egy a rostély egész hosszán végignyúló (v) csappanót alkalmazunk, melynek nyitása után alkalmas vonóhornyok segélyével a tüzelőanyag fölső részén keletkező salakot eltávolítjuk. Minthogy az összes leírt kiviteli módozatoknál a tüzelőanyag fölső része izzik, a füst minden esetben biztosan elég. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Tüzelőberendezés, az által jellemezve, hogy a gázok tökéletes elégése czéljából alulról töltjük meg, mely czélból az (a) és (b) rostélyok alatt lévő derékrészen egy föl- és lefelé mozogható (f) fenékkel ellátott (e) szekrény van forgathatóan ágyazva, melyet az egyik helyzetében a feneke leeresztése után megtölthetünk, mikor az (i) lemezével a (c) derékrészt elzárja, másik helyzetében pedig, mikor a derékrész alatt áll. az (f) fenék fölemelése közben a tüzelőanyagot alulról a tüzelőtérbe vezeti. 2. Az 1. alatt védett tüzelőberendezés egy kiviteli módozata, melynél az alulról való megtöltés annak következtében megy végbe, hogy a (c) derékrészhez csőalakú (k m n) csatornák csatlakoznak, melyek vízszintes vagy fölfelé görbülő végébe a tüzelőanyagot betöltjük, hogy az saját súlya vagy egy dugattyú nyomása alatt a tüzelőtérbe nyomassék. 3. Az 1. alatt védett tüzelőberendezés,