20913. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék alkáliák és földalkáliák hydroxydjainak előállítására
néken és arra harántirányban a (10) szíjdob által kívülről hajtható (9) lapát vagy merítőhenger van elrendezve. Az amalgámozórekeszből a gázalakú melléktermékek eltávolítása czéljából (11) elvezető cső van alkalmazva. A (6—6) lemezek és a sarú tetszőleges mágneses anyagból készülhetnek. A szekrényt (12)-ig higanynyal töltjük meg, azaz annyira, hogy a (2) fal a higany fölszine alá merül, mi által a két rekesz egymástól el van zárva. Az amalgámozó rekeszbe chlórnátriumoldatot helyezünk, a bontó rekeszbe ellenben vizet, az egészet áramforrással olykép kötjük össze, hogy az (5) elektródok az anódot és a higany a katódot képezi. Ezen utóbbi összeköttetést olyképen állítjuk elő, hogy mint (13)-nál látszik, a szekrény oldalán keresztül a higanyba rézpálezát vezetünk be. Az elektromágnest gerjesztjük, mi által az összes (6—6) lapok magnetikusak lesznek; a (9) hengert forgatjuk, mi által a higany a (2) fal egyik oldalától eltávolíttatik és a (4) csatornán keresztül a másik oldalra kerül. A chlórnátriumoldaton átmenő áram azt chlórrá és nátriumra bontja meg, melyek közül az előbbi a (11) csövön távozik, míg az utóbbi a higannyal amalgámot képez. A bontókamarába szállított nátriumamalgám a (6—6) lapok között a víz szine alatt ide-oda jár, mi által a nátrium nátriumhydroxyddá alakulva a vízbe megy át. Kitűnt, hogy a nátrium sokkal nagyobb mennyisége megy át a vízbe, ha a (6—6) lapok magnetikusak, minek következtében az egyik rekeszben csaknem oly gyorsan megy át a nátrium a vízbe, mint a mily mértékben az a másik rekeszben képződik, úgy hogy ezen folyamat folytonossá válik. Az eljárást a chlórnátrium rendszeres körfolyamata is előmozdítja. Ajánlatos továbbá, hogy a higany, mely nátriummal egyesül, kis mennyiségben még más fémet is tartalmazzon, pl. 0 025e /o ólmot. Jelen találmány abban az esetben is alkalmazható, midőn a nátrium elkülönítése a bontókamarában úgy vegyi, mint elektrolitikus úton történik, mely esetben a katódot nem a vízbe, hanem a higanyba helyezzük, mi által az oldat ezen rekeszben elektrolitté változik. Ehhez azonban újabb áramfogyasztás szükségeltetik és azért ajánlatosabb a bontást a leirt módon eszközölni. Úgyszintén az amalgámot előállíthatjuk más módon is és ámbár az amalgámnak az amalgámozó részben való elektrolitikus előállítása előnyösebb, azért még mindig alkalmazhatunk más eljárásokat az amalgám előállítására. A magnetikus lapoknak az amalgámmal a bontó rekeszben való érintkezéséből keletkező hatása nem egyedül ezen rekeszre szorítkozik, hanem az egész amalgámmaszszára vitetik át, a mennyiben ép oly arányban könnyíti az alkáli- vagy földalkálifémek fölvételét az egyik rekeszben, mint a mily mértékben a másik rekeszben az amalgám bontását. A mágnes ezen hatása mellett, mely bejelentő véleménye szerint egészen új találmányt alkot, ezen eljárás és készülék, még azon további előnyt is nyújtja, hogy az amalgamáló rekeszben szekundérhatások ki vannak zárva, míg más eljárásoknál a kivált nátrium a sóoldatban könnyen nátriumhydroxydot alkot, mely ha elektrolitikus bontást szenved, oly termékeket szolgáltat, melyek a szintén szabaddá vált chlórral egyetemben könnyen robbanást idéznek elő. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás alkáli- vagy földalkálifémeknek kiválasztására ezeknek amalgámjaiból, jellemezve az által, hogy az amalgámba mágnessarkot helyezünk be. 2. Az 1. alatt igényelt eljárás egy kiviteli módja, jellemezve az által, hogy a higany az egyik rekeszből, melyben a fémet fölvette, egy másik rekeszbe vitetik át, a melyben a fémet leadván, körfolyamatban az első rekeszbe jut vissza. 3. Az 1. alatt igényelt eljárás egy kiviteli módja, az által jellemezve, hogy a fölszabadított fém víz által fölvétetik a
