20897. lajstromszámú szabadalom • Eljárás elektromos vezetékek szigetelésére

4 — meg, mely a zárt pályán keringő hűtő közeg segélyével megfágyasztható. Minthogy az árok nem lehet egyenes, hanem a talaj alakját fogja követni, azért a beléje helyezett csatornát egyes szakaszokra kell fölosztani vagy pedig az azt kitöltő anyagot egyes részletekben egymás után kell megfagyasztanunk. Ha ez megtörtént, akkor a vályút rossz hővezetőkből álló (35) réteggel és ezután földdel vagy kövezettel befödjük. A csatornát fémből, pl. vaslemezekből készíthetjük és ha a földet visszavezetésre használjuk föl, akkor a csatorna vezetékül szolgálhat; lehet azonban a csatornát, szigetelő anyagból is készíteni. A 4. és 5. ábrák a földalatti csatornának két foganatosítási alakját láttatják harántmetszetben, a hol is a lemezekből készült (34) csatorna kivül a rossz melegvezető (38) réteggel van körülvéve, belül pedig a czentrális, iirös (16) ill. (17) vezetéket tartalmazza. Az egyik esetben a (30) szigetelést jégből tételezzük föl, melyet üregek elkerülése czéljából előnyösen légmentes víznek fagyasztása által nyerünk; a másik esetben a fagyasztott (39) massza víznek oly anyagokkal való keverékéből áll, melyek megfagyasztott állapotban hatásos szigetelők. Megemlítjük, hogy bizonyos esetekben a csatornát elhagyhatjuk és a vezetékek fektetésére eddig is használt egyéb segédeszközöket használhatunk. Bizonyos czélokra ugyanis elegendő a vezetőket egyszerűen valamely vizes masszával befödni, pl. czementtel vagy egyéb plasztikus anyaggal, mely addig, a míg alacsony hőmérsékleten, keményre fagyasztott állapotban tartatik meg, elegendő szigetelést biztosít. A jelen találmány tárgyát képező eljárásnak egy más foganatosítási módját a 6. ábra láttatja, a hol is a csatornában elrendezett (40) cső már nem szolgál az elektromos áram vezetésére. A hűtő közeget a (40) csövön tetszőleges módon hajtjuk keresztül és ezáltal a csatornát megtöltő vizet vagy egyéb anyagot megfagyasztjuk, mely a (41) vezetékeket helyükön rögzíti és szigeteli. Ezen foganatosítási mód különösen városokban távíró- és telefonvezetékek elszigetelésére és rögzítésére alkalmas. Ilyen esetben a szigetelés nem követel meg igen alacsony hőmérsékletet és ennek következtében az üzem föntartása kevesebb költséggel jár. E mellett a (40) csővezetéket egyidejűleg valamely alkalmas fluidumnak az illető városrészbe való vezetésére is használhatjuk föl. Természetes, hogy ezen eljárásnál is lehet két csővezetéket alkalmazni, melyekben a fluidumot a 3. ábra kapcsán megemlített módon keringtetjük. Gyakran kívánatos ugyanazon csatornában nagyobb számú, különböző czélokra szolgáló vezetékeket elrendezni. Ezen esetben a szigetelést előnyösen a 7. ábrában föltüntetett módon foganatosítjuk. A hűtő közeget a 3. ábrában föltüntetett berendezés segélyével vagy egyéb módon a (42) csővezetékeken hajtjuk keresztül, melyek szükség esetén a valamely olcsó anyagból készült (43) bevonattal láthatók el, mely szigetelését előmozdítja, de azért a környező (36) közeg megfagyasztását és megmerevedését nem hátráltatja. Az előnyösen vasból készült (42) csővezetékeket világításra, erőátvitelre szolgáló erős áramok vezetésére, míg a jégbe ágyazott vékony (44) vezetékeket egyéb czélokra szolgáló áramok számára használjuk föl. Bár a jelen találmány tárgya főleg az elektromos energiának távolfekvő pontokra való vezetésére szolgáló vezetékek szigetelésére vonatkozik, azért a leírt eljárást egyéb czélokra is alkalmazhatjuk. Bizonyos esetekben pl. kívánatos valamely vezetőt szigetelni és alátámasztani, úgy a mint azt rendesen az üveg- vagy porczellánizolatorok segélyével foganatosíthatjuk. Ezt a jelen találmány szerint különböző módon érhetjük el, így pl.: vagy magán a vezetőn vagy egy külön csatornán át hűtő fluidumot vezetünk, mely valamely ezen czélra szolgáló anyagot fagyaszt meg. Ilyen izolátor a 8. ábrában van föltüntetve, a hol is a (34) edény vizet vagy egyéb folyadékot tartalmaz, mely a (45) vezetőn átáramló hűtő közeg által megfagyasztatván, a vezetőt alátámasztja, ill. rögzíti. Hogy a jég föl-