20888. lajstromszámú szabadalom • Eljárás mesterséges lószőr előállítására
Megjelent 1901. évi márczius lió 30-án. MAGY. A KIR szabadalmi l§|g f hivatal SZABADALMI LEÍRÁS 20888. szám. XIv/a. OSZTÁLY. Eljárás mesterséges lóször előállítására. dh lehner frigyes ghemikus zürichben. A szabadalom bejelentésének napja 1900 november hó 12-ike. A természetes lószőr teljesen sima, rugalmas meglehetősen vastag, bizonyos korlátolt hosszúságú fonalat képez. Ha ezt a lószőrt dolgozzuk föl a szövő- vagy paszomántiparban, akkor vagy specziális gépeket kell alkalmazni, vagy pedig az egyes szőröket egymáshoz kell kötni, hogy ily módon egy folytonos földolgozásra alkalmas fonalat állítsunk elő. Mesterséges lószőrnél ez a hosszadalmas összecsomózás elmarad, mert egy pamutból, czellulozéból, mesterséges selyemből, viscoseből, nitroczellulozéból stb. készült fonalat használunk föl. Természetes, hogy ezeket a fonalakat, melyek több egyes, összeczérnázott rostból állanak, egy a lószőr jellegével bíró, teljesen sima, vastag, zárt fonállá kell átalakítani. Az egyes rostoknak abban a mértékben kell eltünniök, hogy a fonál eredeti szerkezetét teljesen elveszítse és az egyes rostok egyetlen vastag, közökkel nem bíró fonállá folyjanak össze. Ezt oly módon érjük el, hogy az előzetesen kimosott vagy megszárított fonalat (mely vagy egyetlen fonalat képez, vagy, hogy a kellő vastagságot elérje, több fonálból lehet czérnázva) az anyagát oldó folyadékon vezetjük át. így pl. pamut, ramie, czelluloze, mesterséges selyem és viscose lehetőleg sok rézoxydot oldva tartalmazó rézoxydammonium oldatban, vagy chlórzink vagy kénsav vizes oldatában, nitroczelluloze pedig aether és alkohol oldatában oldható. Hogy a fonalat mennyi ideig vezetjük az oldaton át, az attól függ, hogy minő hatást kell ennek a fonálra gyakorolnia és természetesen tág határok között változik. Ha a fonál rostjai, mikor a fonál az oldatot elhagyta, eléggé egymásba hatoltak és összeolvadtak, egy ismeretes merevítő folyadékon húzzuk azt át, hogy az oldószer tovább hatást ne gyakorolhasson és zárt fonál alakját vegye föl. A merevítő folyadék rézoxydammonium oldat használatánál valamely sav, chlórzink használatánál alkohol, kénsav használatánál víz, míg ha nitroczellulozet aetherrel vagy alkohollal kezelünk, már az is elégséges, ha a fonalat levegő hatásának tesszük ki vagy vízen húzzuk át. Az által, hogy az így kezelt fonalat sok vízben kimossuk, az oldó és merevítő folyadékot a zárt fonálból eltávolítjuk, fölmotolázzuk és a motollákon megszárítjuk. Azután a fonalakat az ismert módon tovább kezeljük, t. i. festjük, esetleg denitráljuk. Hogy a netalán előforduló kisebb, nem eléggé
