20877. lajstromszámú szabadalom • Hajtó és kormányzó szerkezet automobilok és más járművek számára

— 2 — van erősítve. Az (1 ra) dobok üregeiben elhelyezett tekercsekhez az elektromos áram a (p q) csúszó kontaktusgyűrűkön keresztül jut. melyeket a (2, 3) vezetékek kötnek össze az áramforrás áramkörébe iktatott megszakítóval. Közvetlenül látható, hogy ha a megszakító segélyével egyszerre mindkét (1 m) dob tekercseibe áramot bocsátunk, azok elektromágnessé változva, egyszerre vonzzák magukhoz az (n o) korongokat s ez által a tengely két szélső (i k) részét egyidejűleg kapcsolják össze a középső (j) tengellyel; ekkor tehát mindkét (a b) kerék működtetve lesz, a mint annak a jármű egyenes irányú haladásánál történnie is kell. Ha ellenben az áram az egyik, pl. a baloldali csévében megszakíttatik, az (n) korong megszűnik az (1) dobhoz tapadni s az (i) és (j) tengelyrészek nem lévén immár összekapcsolva, az (a) kerék szabadon fut s csupán csak a (b) kerék eszközli a tovahaladást, ennélfogva a (b) kerékkel kifelé lehet fordulni. Az ellenkező eredmény következnék be, ha az áramot az (1) dob helyett az (m) dobban szakítanánk meg. Az áramnak az (1 m) dobokban való megszakítása és újbóli visszaállítása igen egyszerűen és praktikusan létesíthető a 2. ábrán bemutatott szerkezet segélyével, hol (c) a kormányrudat jelenti, mely a járműnek valamely ismeretes módon történő irányítására szolgál. A kormányrúd lazán van a függélyes (r) tengelyre illesztve, mellyel a (t u) karmantyúkkal ellátott (s) villa szilárd kapcsolatban áll. Az egész szerkezet villaalakúan van kiképezve, melynek két ága, illetve a (t u) karmantyúk a kormányrúd egyik karját körülfogják. A kormányrúdon a (t u) karmantyúk között elhelyezett (v) gomb az elektromos árramforrás egyik sarkával áll összeköttetésben, míg a dobokhoz vezető (2) és (3) huzalok a (t) illetve (u) karmantyúkkal vannak összekötve, melyekben a rúgóhatás alatt álló (x y) kontaktusok csúszhatnak oly módon, hogy a megfeszült rúgók hatása folytán a (v) gombhoz szoríttatnak, ha a kormányrúd, magára hagyatva, a villa két ága között normális helyzetét foglalja el. Az ábra egyszerű megtekintéséből meggyőződhetni, hogy ha a vezető a (c) kormányrudat pl. a nyíl irányában elfordítja, az (r) tengely csak akkor fog elfordulni, ha a kormányrúd, illetve annak (\) gombja már az (u) karmantyúhoz ütközött. Ekkor azonban a (v) gomb és az (x) kontaktus között az érintkezés megszűnik, tehát mielőtt még az irányváltozás megtörténnék, az áram már a (2) huzalban s a hozzá kapcsolt (1) dobban megszűnt, s az (a) kerék szabadon futhat. Ellenben a (v) gomb érintkezésben marad az (y) kontaktussal, melynek rugója egyszerűen csak össze van nyomva, tehát az áram a (3) vezetékben tovább kering s a (b) kerék irányító-kerék marad. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Hajtó és kormányzó szerkezet automobilok és más járművek számára, melyeknél a kerekeket egyetlenegy motor hozza mozgásba, jellemezve az által, hogy a keréktengellyel párhuzamos hajtott tengely három külön részből áll, melyek egymás meghosszabbításába esnek s a mótor által állandóan mozgásban tartott középső (j) tengelyrész egy elektromos berendezés segélyével a két szélső (i k) tengelyrésszel, melyek (e f) közlőművekkel vannak ellátva külön-külön, vagy mindkettővel egyszerre tetszés szerint összekapcsolható. 2. Az 1. igényponttal védett szerkezet egy foganatosítása, jellemezve az által, hogjr a motorral összekötött középső (j) tengelyrész két végére egy-egy drótcsévékkel fölszerelt (1 m) dob van erősítve, melyek egy elektromos berendezés segélyével elektromágnesekké változtathatók, míg a tengely külső (i k) részeinek belső végei mágneses fémből készült (n o) korongokkal vannak ellátva. 3. Az 1. igényponttal védett szerkezetnél az elektromos áram elosztására szolgáló berendezés, jellemezve az által, hogy a (c) kormányrúd árammegszakító gyanánt van kiképezve, oly módon, hogy nyugalmi helyzetében mindkét cséve áram-