20818. lajstromszámú szabadalom • Központi kezelésű önműködő viharágyú-hálózat

fogó, mely tudvalevőleg egy üvegcsőben elrendezett apró fémpálczikákból áll, ezen pálczikáknak a Herz-féle hullámok hatása következtében beálló elrendezkedése folytán jó vezetővé válik s így a helyi telep áramköre zárva lesz. Az áramkörnek megszakítási helyén, vagyis a gömböcskék között ennélfogva szikrák ugranak át és ezek a lőport meggyújtva, a viharágyút elsütik. A viharágyúnak az elsütés után való önműködő megtöltését valamely kötélre akasztott súly eszközli, mely a kötél által egy dobot hoz forgásba és ez megfelelő áttétel segélyével egy töltőkereket forgat el, melynek a lőportartóból lőporral megtelt rekeszei az ágyú nyílása fölé jutván, tartalmukat az ágyúnak átadják, vagyis ezt lőporral megtöltik. Az említett töltőkerék azonban az ágyú nyugalmi helyzeténél rögzítve van, úgy hogy a súly ezen forgató hatását nem gyakorolhatja. Hogy tehát a súly a töltőkereket elforgathassa, az utóbbit ki kell akasztani, a mit a jelen találmánynál maga a fölrobbanó lőpor visszahatása alatt lefelé mozgó ágyútest végez el. Ugyancsak az ágyúnak ezen lefelé való mozgása idézi elő a helyi telep áramkörének megszakítását az új töltés fölrobbantásának megakadályozása czéljából és pedig oly módon, hogy egy az ágyú által mozgásba hozott pálcza a jelfogóra ütvén, ezt depolározza, vagyis a benne lévő fémpálczikák különleges elrendezkedését megzavarja. A jelfogó ez által rosz vezetővé válik és az áramkör meg van szakítva. A találmány tárgya a mellékelt rajzon a következő módon van föltiintetve: 1. ábra a hálózatba tartozó viharágyúk egyikének részben elölnézete, részben függélyes metszete; 2. ábra ugyanazon viharágyúnak részben oldalnézete, részben függélyes metszete; 3. ábra egy a töltőkerékre szerelt és az ágyúnyílást eltakaró csapóajtó zárását előidéző szánkó távlati nézete; 4. ábra egy a töltőkerék rögzítését, illetőleg kikapcsolt állapotban való tartását előidéző zár távlati nézete; 5. ábra magának a töltőkeréknek fölülnézete ; 6. ábra a hálózat központjának és egy viharágyújának sematikus rajza az elektromos kapcsolások föl tüntetésével. A jelen találmány tárgyát képező önműködő viharágyú föalkatrészét a hengeres furattal ellátott és nyolczszögletes keresztmetszettel bíró prizmatikus (a) mozsár képezi, mely egy hasonló keresztmetszetű üreggel ellátott és erős lábakon nyugvó (b) mozsárállványba van helyezve és ebben függélyes irányban elmozdulhat (1. ábra). Ezen függélyes elmozdulást lefelé egy a mozsárhoz erősített és alsó végével az (al) csészében vezetett (a2) rúd, fölfelé pedig a (b) mozsárállványhoz csavarolt (bl) födőlemez határolja. A (bl) födőlemez a mozsár furata fölött ugyanolyan bő furattal van ellátva (1. ábra). Az (a2) rúdra egy az (al) csészére támaszkodó (a3) rúgó van elhelyezve, mely a fölrobbanó lőpor visszahatása által lefelé szorított mozsarat eredeti, állásába nyomja vissza. A (b) mozsártartó kifelé néző oldalán van a Marconi-féle készülék (c) jelfogója (colierer) egy szétnyitható (cl) fatokban elhelyezve. A (c) jelfogó közepe alatt van megfelelő tartókban ve! zetve a függélyesen álló (c2) depolározó| pálcza és ennek alsó vége alá nyúlik a (c3) ; emeltyű egyik karja. A (c3) emeltyű másik karja az (a) mozsár alá nyúlik (1. ábra), úgy hogy az (a) mozsár elsütés alkalmával lefelé mozogva meglöki a (c3) emeltyű befelé néző karját és ez ismét másik karjával földobja a (c2) pálczát a jelfogó fatokjáig. mely az ütést közölvén magával a cohererrel, ezt depolározza. A coherer két végéhez egy helyi telepnek (c4) vezetéke csatlakozik (2. ábra), mely egyúttal a (b) mozsártartón és az (a) mozsáron is át van vezetve és ez utóbbinak lőporterében a (c5) gömböcskék között meg van szakítva. A rajzon a vezetéknek csupán a cohererhez és a mozsárhoz csatlakozó egy része van föltüntetve; a vezeték többi részei a helyi teleppel együtt el vannak hagyva. A (b) mozsárállvány belső oldala mellett álló fiiggé-i lyes (dl) tengelyen ül a (d) töltőkerék (1.