20817. lajstromszámú szabadalom • Mészégető kemencze

Megjelent 1901. évi márczius lió 23-án. MAGY SZABADALMI tvIR. HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 20817. szám. XVII/'I. OSZTÁLY. Mészégetó'-kemencze. SICHER MÁRKUS MIKSA GYÁROS BUDAPESTEN. A szabadalom bejelentésének napja 1900 szeptember hó 22-ike. A mészégetést eddigelé oly boltozott kemenczékben végezték, melyeknek fölső boltozatán több, rendesen kilencz nyílás volt s az égetés tartama alatt a fűtési gázok tetemes része minden haszon nélkül tódult a szabadba ezen nyílásokon keresztül. Eltekintve a nagymennyiségű tüzelőanyag-fogyasztástól, az ily kemenczék még azon hátránnyal is bírnak, hogy a mészkövek kiégetése nem történik egyenletesen, mivel a boltozat közelében a hőfok mindig magasabb, mint a kemenczének lejebb eső szakaszainál s íg}' ott előbb bekövetkezik a tökéletes kiégetés. mint az alacsonyabban elhelyezett mészkő-rétegeknél. Az említett hátrányok kiküszöbölésére jelen találmány tárgyát oly mészégető kemencze képezi, melynél az egymás mellett körben vagy négyszögben elrendezett égető kamrák közül két-két szomszédos égetőkamrában a mészkövek kiégetése egyetlen tüzelés alkalmazása mellett, egyidejűleg történik, vagyis azon tüzelőanyaggal, mely a régi kemenczéknél az egy kamrában fölhalmozott mészkő kiégetésére fordíttatott, itt kétszer akkora mennyiségű mészkő kiégetésére hasznosíttatik, íIZÍIZ 9) tüzelő-anyag fogyasztása felényire csökkentetik. A mellékelt rajzlap ábráin a találmánynak egy foganatosítási alakja van bemutatva, még pedig példa gyanánt oly elrendezés mellett, hol az égető kamrák körben vannak egymás mellett elhelyezve s a húzat előidézésére szolgáló kémény közepén foglal helyet, azonban az alábbi leírásból világosan kitűnik, hogy a találmánybeli kemencze akár négyszögben, akár sorban álló égető kamarákkal megszerkeszthető, anélkül, hogy annak lényege azáltal változást szenvedne. A rajzlapon az 1. ábra a mészégető kemencze egy szakaszának alaprajza, ill. a 4. ábrának V—V és Y—Y síkok ertelmében vett vízszintes metszete, a 2. ábra a kemencze egy részének homloknézete, a 3. ábra az 1. és 4. ábráknak X—X sík szerinti függélyes metszete, végül a 4. ábra az 1. ábrának Z—Z tört sík értelmében vett függélyes metszete. A kemenczének (a a ) égetőkamrái a rajzokon bemutatott kiviteli alaknál körben vannak egymás mellett elrendezve (1. ábra) és (b b ) válaszfalak által különíttetnek el egymástól. A tüzelés (c) rostélyokon (d d) nyílásokon keresztül történik, hol az utóbbiak az égetés tartama alatt