20815. lajstromszámú szabadalom • Tömörítő berendezés szövőszékekhez

egy hosszanti hasítékkal kell ellátni (9. és 10. ábra), a mellső falon alkalmazott (22) kengyelek a mellső fal merevítésére szolgálnak. Az 5. ábrán megrajzolt, módosított (2) bcrdatengely egy (d) hosszanti horonnyal ellátott (f) csőből áll, melyre az egymással szemben 90°-kal eltolt (a) bordákat húzzuk föl. A bordák csaplyukai a (d) hornyokkal korrespondeáló (g) kiugrásokkal vannak ellátva. A 6—10. ábrán megrajzolt módosított ütköző berendezésnél az időszakosan forgó (2) bordatengely helyett egy lengő, nyitott (23) bordafésű van alkalmazva, melynek emelése és sülyesztése hasonló módon történik, mint az első, az 1—5. ábrán megrajzolt kiviteli módozatnál. A (23) bordafésűnek időszakos lengő mozgását a (8) tengelyre fölékelt, megfelelően alakított (24) exczenter (7. ábra) idézi elő, mely a (25) vonórúd segélyével fogódzik a (23) fésűnek lefelé irányult mozgó (26) karjába. A (25) vonórúd a (18) vonórúdhoz analóg módon a (16) emelőnek megfelelő emelő és a (15) görgőnek megfelelő görgő segélyével a (24) exczenterrel hozható kapcsolatba. Eme berendezés működésmódja a következő: Tegyük föl, hogy a (23) borda a 6. és 15. ábrán látható helyzetben van és hogy a szádváltás után a szádba előzetesen bevetett (20) vetülék a kész szövetre szoríttatott. A fésű — mint előbb a (2) bordatengely — a 16. és 17. ábrán látható helyzetbe sülyed, ekkor a 16. ábrán látható helyzet elérhetése czéljából kissé jobbfelé forog, mely forgást a forgó (5) szögemelő és a (25) vonórudat működtető (24) exczenter együttműködése idézi elő. Mikor a fésű elhagyta a 16. ábrán látható helyzetet, az (5) szögemelő forgása megszűnik, ellenben a (25) vonórudat a (24) exczenter gyorsan és erélyesen balfelé húzza, és a (23) fésűt a 17. ábrán látható helyzetbe viszi. Most a (13) és (24) exczenterek mindkét (18) és (25) vonórudat jobbfelé húzzák, ennek következtében a (23) fésűt a 18. ábrán látható helyzetbe emelik és el! forgatják, mely helyzetből a (24) exczenter hatását követve, a 15. ábrán látható helyzetbe megy át, hogy a szádnak újból való keresztezésénél a bevetett vetüléket a kész szövetre szorítsa. Az előbb leírt kiviteli módozatnál — mint azt ismertettük — az (a) bordák egymással szemben el vannak forgatva és ezért egymással szemben eltolt, a tengelyen alkalmazott fésűket képeznek, hogy ily módon csíkképződés elkerülhető legyen. A föntebb leírt, egyetlen fésűvel bíró kiviteli módozatnál a bordák mindig ugyanazon lánczfonalak közé fogódzanának, a szövetben csíkok keletkeznének. Hogy ezt elkerülhessük, a (23) bordafésűt minden bevetés után tengelyirányban eltoljuk. Ebből a czélból a (4) tengelyre egy (25*) persely van fölhúzva, melynek fölülete egy részén kettős (26*) csavarmenetekkel bír. Ezekbe a csavarmenetekbe fogódzik a csavarház gyanánt kiképezett (27) kulisszás forgattyú, mely a (28) csap segélyével van az állványon megerősítve. A (27) kulisszás forgattyút a (29) vonórúd és az ehhez tartozó (30) emelő a (31) exczenterről akkor indítja forgásnak, mikor a (23) fésű nem foglal a szádban helyet. Ennek következtében a (25) hüvely egyszer balra, másszor jobbra tolódik el és az | első esetben a (6) kar (32) agyára, a mál sodik esetben a (4) tengelyen megerősített (33) állítógyűrűre gyakorol nyomást, úgy hogy a (4) tengely és a (2) bordatengely kissé eltolódik. Világosság okáért megjegyezzük, hogy a rajz 6. ábráján a (30) emelő alsó részét, mely a (16) emelőhöz analóg módon az állványban mélyebben elhelyezett csap körül forgatható, a (16) emelő elfödi, ép úgy a (31) exczentert a (13) exczenter, minthogy az elfödött (30) és (31) tagok a (16) és (13) tagok mögött vannak elhelyezve. A leírt második kiviteli módozatnál a (23) bordafésű helyett a mozdulatlan zárt