20795. lajstromszámú szabadalom • Pneumatikus szerszám

A 3. ábra hosszmetszet az 5. ábra (A— ; B) vonala szerint. A 4. ábra metszet az 1. ábra (x—x) vonala szerint. Az 5. ábra a szerszám végnézete, a hol is a fogantyúrész el van távolítva és a szerszám hengere nyílásainak és csatornáinak általános elrendezése szakadozott vonalakkal van föltüntetve. A 6. ábra a szerszám szelepének távlati képe. A pneumatikus szerszám (1) fogantyújában a nyomó íluidumnak a henger különböző nyílásain és csatornáin át való áramlását szabályozó (3) fojtó szelep van j elrendezve, mely fogantyú a bebocsátó cső- j vei összekötendő (a) nyílással bír, melyen ' keresztül a nyomó fluidum a (b) kamrába és innen a (c) nyílásokon át fojtó szelep (6) kamrájába áramlik. A fojtó szelepet az (5) rúgó a (4) emeltyűhöz szorítja. Az (1) fogantyúval a fojtó szelep mozgását szabályozó (7) csavar kapcsolódik, melyet állásában a ruganyosan ágyazott (8) peczek tart meg. Ha a (4) emeltyűt leszorítjuk, akkor a (3) fojtó szelep megnyitja a (d) nyílást, mire a nyomó fluidum az (e) csatornán és az (f) nyíláson át a (9) szelep kamrájába áramlik, mely szelep szerkezetét a 6. ábrából könnyen megérthetjük. Ha a (9) szelep és a (13) dugattyú jobboldali vagyis a fogantyú melletti állásukban vannak (1. ábra), akkor a szelepkamra (g) nyílásai nyitva vannak, minek következtében a nyomó fluidum a (h) nyíláson át a (12) hengerbe áramlik és a dugattyút mindaddig balra, vagyis előre mozgatja, míg ez a (14) hüvelyben elrendezett (14x) szerszámhoz vagy vésőhöz nem ütközik. Közvetlenül, mielőtt a dugattyú eléri szélső baloldali állását, az (y) horony összeköttetésbe hozza a (p) nyílást a (q) nyílással, mire az (n) nyíláson, az (o) csatornán, a (p) nyíláson, a i (q) nyíláson és az (r) csatornán át nyomó fluidum áramlik az (sl) nyíláshoz, a hol is a nyomó fluidum a szelepkamrába ára- ; molván, a (9) szelep nagy (9x) karimájára nyomást gyakorol és ez által ezen szelepet baloldali szélső állásába mozgatja. A 2. és 3. ábrákból láthatjuk, hogy a szelep ezen állásánál a (g) és (h) nyílások a bebocsátó csatorna felé el vannak zárva, a szelep (yx) hornya által képezett csatornán keresztül ellenben az (m) kiáramlási nyílással közlekednek. Ennek következtében a nyomó fluidum a dugattyú hátsó vége mögül, a (h) és (g) nyílásokon, az (yx) hornyon, az (m) kiáramoltató nyíláson és az (mx) nyíláson át a szabadba áramlik. Ha a részek a 2. ábrában föltüntetett állásban vannak és a (9) szelep baloldali állásában van, akkor a nyomó fluidum a (t) nyíláson, a (tl) és (k) csatornákon és az (i) nyíláson át a dugattyú mellső vége elé áramlik és ez utóbbit mindaddig jobbfelé mozgatja, míg az (u) nyílás szabaddá nem tétetik. A nyomó fluidum, mely a (9) szelep nagy karimájára nyomást gyakorolt és ezen szelepet befelé szorította, most kiáramlik, mivel az (u) nyílással egyidejűleg a (v) kiáramlási nyílás is szabaddá tétetett. A nyomó fluidum tehát az (s) nyíláson, az (r) csatornán, az (u) nyíláson, a (v) nyíláson, a (w) csatorná n (3. ábra) és az (x) nyíláson át a szabadba áramlik. A (9) szelep mellső kisebb karimájára gyakorolt állandó nyomás most ezen szelepet jobbra, az 1. ábrában föltüntetett állásba mozgatja vissza, minek következtében a (t) nyílás bezárul és az (1) nyílás megnyílik. A dugattyú mellső vége előtti nyomó fluidum már most részben a (v) nyíláson és ha ez utóbbit a dugattyú már elzárja, az (i) nyfc láson a (k) csatornán és az (1) nyíláson át kiáramlik, mely utóbbi a (9) szelep (yx) hornya segélyével van az (m) kiáramlási nyílással összekötve. A (g) nyílás ekkor ismét nyitva van, és nyomó fluidumot bocsát a hengerbe. A jelen találmány tárgyát képező szerszámnak egyik fő előnye abban áll, hogy mielőtt a dugattyú a vésőre ütközik, a szelep a dugattyúval megegyező irányban elmozdul, minek következtében a szelep az ütés alkalmával, a helyett, hogy