20760. lajstromszámú szabadalom • Eljárás élesztő nedvének kivonására

Megjeleni I ÜOO. évi márczius lió 19-én. MAGY. Kia SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 20760. szám. IV/h/l. OSZTÁLY. Eljárás élesztő sejtnedvének kivonására. SCHMIDT ADOLF R. GYÓGYSZERÉSZ BEICHENBERGBEN. Pótszabadalom a 19423. sz. szabadalomhoz. Bejelentésének napja 1900 október hó 16-ika. A szóban lévő találmány tárgya egy el­járás az élesztő sejtnedvének kivonására, hogy ily módon a húskivonattal egyenlő tápláló értékű, izű és szagú növényi kivo­natot állíthassunk elő, mely a húskivonat tápláló anyagaival azonos anyagokat tartal­maz és melyben kevés megalvadó és sok peptonozott fehérje fordul elő. A sejtnedvet az eljárás szerint a követ­kező módon vonjuk ki: Sörélesztőt öt napon át naponta három­szor tízszeres mennyiségű savanyított vízzel (1 hl. víz 25 gr. bórsavat tartalmaz oldva), azután két napon át naponta háromszor tízszeres mennyiségű 5°/0 -os chlornátrium oldattal kezeljük és azután hat napon át tízszeres mennyiségű tiszta vízzel mossuk. Az élesztőt most már a mosóvíztől oly tökéletesen, a mennyire csak lehet, elvá­lasztjuk, úgy hogy az élesztő csak kissé nedves legyen. Ezután ezt a nedves élesz­tőt — víz hozzáadása nélkül — vagy nyi­tott tűzön, vagy gőzkigyó segélyével 7—8 órán át legalább 72°-ra és legföljebb 92°-ra fölhevítjük. Hevítés közben a keletkezett habot folytonosan le kell merni. A hőmér­sékletnek azért kell ily magasságúnak len­nie, hogy kevés fehérjét tartalmazó sejt nedvet állítsunk elő, mely fehérjének köny­nyen föloldható savak által meg nem al­vasztható és részben peptonizált állapotban kell jelen lennie. A folyadéknak csak cse­kély mennyiségű albumozekat szabad tar­talmaznia. Az ily módon előállított sejtnedvet most már minden fölhigítás nélkül, meleg állapot­ban megszűrjük, vagyis a szilárd alkatré­szektől oly módon választjuk el, hogy tel­jesen tiszta folyadékot kapjunk. Ezt a fo­lyadékot most már a nélkül, hogy lehűlni engednők, kivonatsűrűségig bepároljuk. A sejtnedvet tehát semmi körülmény között sem hígítjuk föl vízzel, sem pedig a besű­rítés közben le nem hűtjük, miután ellen­kező esetben ellenállóképességét csirákkal szemben (sterilségét) azonnal elvesztené, a kellemes íze és aromája a gombáktól szen­vedne és nem volna többé oly értékes élve­zeti és táplálószer. A gyártásnál keletkezett hulladékokat 110°-ra való fölhevítésük után takarmány vagy trágya gyanánt használhatjuk. SZABADALMI IGÉNY. Eljárás sejtnedvnek élesztőből való előállí­tására, az által jellemezve, hogy az először a savanyított vízzel (hektoliteren­ként 25 gr. bórsavat oldva tartalmazó

Next

/
Thumbnails
Contents