20729. lajstromszámú szabadalom • Göngyölés indukcziós mótoroknak és az áramforrással összekapcsolt része és fegyverzete számára

— 3 — bírnia, hogy az említett átkapcsolást hatásában követhesse. Eddig (bár a már említett szabadalmi leírások «fegyverzetről)) említést nem tesznek) az úgynevezett sarknélküli fegyverzetet (Dobrowolsky-féle fegyverzetet, Kafiganker) alkalmazták. Minthogy azonban ezen rövidzárású fegyverzet segélyével a fordulatszám esetleges további szabályozása lehetetlen és mivel az elindító erők az áramfogyasztáshoz képest gyöngék, azért ezt csak oly esetben alkalmazhatjuk, midőn helyi üzemről van szó, vagyis midőn a motorok hosszabb időközökben teljes vagy fél sebességgel működnek. Mihelyt azonban különböző sebességek követeltetnek meg, mint pl. a papírgyártásnál, a vasúti üzemben, daráknál, fölvonóknál stb., a mikor a motorokat gyakran kell megállítani, elindítani és ezenkívül nagy elindító erőket kifejteni, akkor a fegyverzet göngyölését elszigetelt sodronyból kell készíteni és csúszó gyűrűk segélyével az elindító ellenállással összekötni. Hogy már most a fegyverzetgöngyölés a sarkátkapcsolást követhesse, azt akként foganatosítjuk, hogy az önmaga is képes legyen különböző számú sarkokat létesíteni. Ezt pl. azáltal érhetnők el, hogy a fegyverzetet oly cséverendszerrel látjuk el, mint a milyent eddig az áramot átvevő primér rész számára alkalmaztak. Ez azonban, eltekintve a nagy számban szükségessé váló csúszó gyűrűktől, a primér részéhez hasonló komplikált kapcsoláshoz vezetne. Ha azonban a jelen találmány tárgyát képező göngyölést a fegyverzeten alkalmazzuk, akkor az átkapcsolásokat egyáltalában elkerüljük és a csúszó gyűrűk számát ötre redukáljuk. Ezen foganatosítási alak a 4. és 5. ábrában van föltüntetve, a hol is a fegyverzeten két elektromos egymástól teljesen független (a és b) tekercscsoportot rendezünk el, melyek külön-külön egy teljes többfázisú rendszert képeznek és melyek a primérrész tekercscsoportjaihoz hasonlóan vannak kapcsolva. A fegyverzet minden egyes csoportját egy-egy (i) elindító ellenálláson át zárjuk. A két ellenállás vagy mechanikusan lehet egymással kapcsolva vagy szerkezetileg egymással egyesítve. Ezáltal a fegyverzetnek minden egyes csoportja a primér tekercselés kapcsolásának megfelelően saját (reakcziós) sarkait létesíti és ennek következtében átkapcsolás nélkül csakis transformatorikus hatás folytán követheti a primér rész sark képződését. Ezen elrendezéssel még azon előny is jár, hogy a maximális indukált fegyverzetfeszültség és ennek következtében a fegyverzetáram is ugyanezen munkateljesítménynél majdnem független a sarkátkapcsolástól, miáltal az elindító ellenállások, még pedig átkapcsolás nélkül is ugyanazok maradhatnak. A 4. ábra pl. egy háromfázisú fegyverzetnél hat (k) csúszó gyűrű fölhasználásával alkalmazott kapcsolást töntet föl, a hol is mindkét csoportnak (d) csomópontja egyesítve is lehet. Ha ezenkívül két (e és f) vezetéket egy (g) vezetékké egyesítünk (5. ábra), akkor hat helyett csak öt csúszó gyűrűre van szükség. A két csoporthoz tartozó két sodronynak egyesítése, a mi különben tetszőlegesen történhetik, az 5. ábrában akként van választva, hogy az eredményezett egyenlő fázisok két vége van összekötve, miáltal azt érjük el, hogy az egyesített sodronyok számára szolgáló (h) elindító ellenállás a gyorsan vagy lassan forgó mótor normális munkaüzeménél tehermentesítve van, azaz áramot nem vezet, mivel az egyik csoport ezen fázisának árama a csúszó gyűrűn való átáramlás nélkül közvetlenül a másik csoport ugyanazon fázisába megy. A leírásban csillagkapcsolást tételeztünk föl; természetes azonban, hogy a helyett háromszögű kapcsolást is alkalmazhatunk a nélkül, hogy ezáltal a találmány lényege módosulna. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Göngyölés indukcziós motoroknak az áramforrással összekapcsolt része számára kétféle sarkszám elérésére, jellemezve azáltal, hogy a gyűrűs vagy dobgöngyölés két egymástól független elektromos