20721. lajstromszámú szabadalom • Gép szalmatokok előállítására
A—B vonala szerint és a részeket különböző munkahelyzetben ábrázolja. A 7. ábra ehhez tartozó részletrajz. A 8., 9., 10. és 11. ábra a szalmatok varrásához szükséges formahenger belső berendezését mutatja különböző munkahelyzetekben különböző nézetekben, illetőleg hosszanti és keresztmetszetekben. A 12. ábra a szalmatok elkészülte után a fonalat elvágó és a fonálfogón alkalmazott (x) olló részletrajza. A 13., 14. és 15. ábra szóban levő gépnél alkalmazást lelő fonálcsévét és féket oldal-és fölűlnézetben és a C—D vonal szerint vett keresztmetszetben ábrázolja. A szóban levő szalmatok-varrógép szerkezete és működési módja a következő: A fából vagy fémből készült (1) állványban a vízszintes (2) hajtótengely van ágyazva, melyet kézi vagy géperővel lehet forgatni. Ezen a hajtótengelyen az egyik homlok végén a (3) exczenter van fölékelve, mely az (5) kilincskerék (4) kilincsét működteti. Ez az (5) kilincskerék, melybe, hogy visszafelé ne foroghasson, a rúgónyomás alatt álló (6) kilincs fogódzik, a gépállványba ágyazott vízszintes (7) melléktengely szabad homlokvégére van ékelve. A (7) melléktengelyen egymástól bizonyos távolságban a (8) lánczkerekek vannak fölékelve, melyek (9) lánczok segélyével hajtják a gépállvány másik végén forgathatóan ágyazott (10) lánczkerekeket. Ezeken a (9) lánczokon egymástól bizonyos távolságban az ismert módon fölfelé nyúló (11) csúcsok vagy tövisek vannak alkalmazva, melyek között a szalmaréteg elhelyezésénél az egyes szalmaszálak foglalnak helyet és melyek ezeket tovább mozgatják. A fölső lánczágak a gépállványon alkalmazott, (12) hosszanti sínek által képezett rostélyon futnak, mely rostély (13) berakókeretet is viseli. Ez a keretet akkor, mikor az előkészített szalmaréteget a rostélyra, illetőleg a (9) szállító lánczokra fektettük, elzárjuk (1. ábra) és így a keret a szalmaréteget a rugalmas (14) alsó kerete segélyével a láncz (11) csúcsai között fogva tartja. A (13) keret fölnyitott állapotban az állványon alkalmazott (15) ütköző sínre fekszik. Ha a (2) hajtótengelyt forgásnak indítjuk, a lánczokat illetőleg az ezeken fekvő szalmaréteget a (3) exczenter által mozgatott (4) kilincs és az (5) kilincskerék ugrásszerűen mozgatja előre és egy a (12) rostélyon fekvő rugalmas (16) vezetőkeret alá vezeti. Eme (16) vezetőkeretnek az a czélja, hogy a szalmaréteget pontosan a (17) formahenger alá vezesse, mely henger, a mint a szalmaréteg mellső vége a henger függélyes közép síkját éri, működésnek indul. Erre a czélra a következő mechanizmus szolgál. Az (5) kilincskerékre egy pl. szögletvasból készült, exczenterföliiletet képező félköralakú (18) ív külső homlokföliiletén van megerősítve, mely ugyanabban a pillanatban, amelyben a szalmaréteg mellső vége a formahenger függélyes középsíkját éri, az eddig fölemelve tartott (19) görgő alól eltávozik és ez az (5) kilincskerék sima homlokfölületére csúszik. Ez a (19) görgő egy kettős karú, (20)-nál a gépállványba ágyazott (21) emelő fölső végén van megerősítve. Eme kettős karú (21) emelő alsó vége (22)-nél egy rúgónyomás alatt álló (23) csuklósdarabbal van összekötve, mely (24)-nél hat az ugyancsak rúgónyomás alatt álló és a gépállványba (28)-nál ágyazott, kikapcsoló gyanánt kiképezett (25) kétkarú emelőre. Ez az emelő a hornyolt (27) karmantyúba fogódzik, mely a (2) hajtótengelyen tengelyirányban eltolható, de avval együtt forog. A (27) karmantyú belső homlokvégén egy (28) peczket visel, mely a (2) hajtótengelyre lazán fölhúzott (29) túexczenterbe fogódzik és ezt forgásnak indítja (1., 2. és 3. ábra), még pedig mindaddig, míg a (19) görgő az (5) kerék homokfölületén fut. Ez addig tart, míg a megvarrandó szalmatok varrása be nem fejeződött és három vagy négy öltéssel a varrás el nem záratott. Abban a pillanatban, amelyben ez befejeződött, a (18) exczenterföliilet a (19) görgőt fölemeli, a (27) kapcsolókarmantyú a (28) kapcsolópeczekkel a (25) kikapcsolóemelő közvetí-
