20719. lajstromszámú szabadalom • Újítás marólugoknak és ammoniáknak közvetlenül elektrolyzis útján való előállítására szolgáló eljárásokon

Megjelent 1901. évi márczius lió 16-án. MAi.V SZABADALMi KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 20719. szám. Vili- OSZTÁLY. Újítás marólúgoknak és ammóniáknak közvetlenül elektrolyzis útján való eló'állítására szolgáló eljárásokon. IFJ. LUCKOW KÁROLY ELEKTROTECHNIKUS KÖLNBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1899 szeptember hó 18-ika. Jelen találmány czélja a következő vegyületeket könnyen oldható sóiknak oldataiból, mint elektrolytből közvetlenül elektrolyzis útján előállítani. 1. Az alkáli fémeknek, főleg a kálium (K) és nátriumnak (Na) lúgjait, azaz hydroxyl (OH) vegyületeiknek oldatait (KOH), illetve (Na, OH), mely vegyületek alkáli hydroxydoknak vagy maró alkáliáknak is neveztetnek. 2. Az ammoniákot (NHS

) és 3. a földalkálifémek, az úgynevezett maró földalkáliák vagy maró alkáliföldek, nevezetesen a bárium (Ba—Ba, 0H2

) és a strontium (8r—Sr, 0H2

) hydroxydjainak lúgjait. Egyszersmind az elektrolyzis mellékterménye gyanánt hydrogént (H) is kaphatunk. Ismeretes, hogy már több évvel ezelőtt sikerült az alkálifémeknek marólúgjait elektromos áram, sőt az alkálichloridok (chlóralkáliák) vizes oldatának elektrolyzise segélyével is előállítani és ezen eljárást, a meny. nyiben kiváltképen a kálilúg előállítására szorítkozott észszerű és a régi előállítási móddal versenyképes kivihetősége folytán a gyakorlatban is sikeresen alkalmazni. Az alkálichloridoknak vízben (H2

0) való feloldásánál az előbbieknek eredeti, normális neutrális (+) elektromosságú molekulái többé vagy kevésbbé teljesen két új egymással aequivalens különböző polaritású, vagyis külön-külön szabad elektromossággal megtöltött molekulára (ionok) oszlanak (disszocziálódnak), ugyanis egyrészt az elektronegativ (—) chlorionokra, anionokra, másrészt pedig elektropozitiv (-|-) fémionokra, kationokra ; pl. a chlórkálium (+ K, Cl) a -f- K és Cl-ra, a chlónátrium (+ Na, Cl) a -)- Na és Cl-ra oszlik (disszocziálódik) és így tovább. Mihelyt most az ilynemű sóoldatba bemártott elektródokban szabad elektromosság halmozódik föl, ezen szabad disszocziálási termékek az oldatban az elektromos vonzás és taszítás következtében szétválnak és az elektrolitikai áramfolyamot, a galvánáramot létesítik. A + elektromossággal megtöltött elektródokon, az anódokon tehát a chlór" (Cl), míg a — elektromossággal megtöltötí; elektródokon, a kathódokon az alkálifémek válnak ki, mely utóbbiak az oldatra azonnal energikusan hatnak, úgy hogy nem a fémek rakódnak le a kathódokra, hanem a hydrogén képződése mellett a fémek hydroxydjainak vizes oldatai a kathódzónákra. A milyen egyszerűnek látszik azonban ezen folyamat magában véve, épp oly