20717. lajstromszámú szabadalom • Szemafor szerkezet
Az idő viszontagságai ellen való védekezés czéljából a semaphort mozgató összes emeltyűket (a) öntöttvas védőszekrénybe az oszlop tetejére helyezzük. E fölé (b) öntött vassisak erősíttetik, mely a lámpatartó (c) és (d) csigák, valamint a csőalakú (e) ellensúlyt tartó (f) csiga tartására és megvédésére szolgál. (g) semaphorkar (h) átmenő tengelyre ékeltetik. Ezen ékeléshez képest 221 /2°-kal elfordítva erősítjük ugyancsak ékelten az (i) egykarú emeltyűt, melynek végén lévő (k) orsón — mint csap körül — mozog az (1—m) egyenlőtlen karú biztonsági emeltyű. Ezen emeltyű normális viszonyok között egyrészt a tengelyen fekszik, másrészt a kisebbik (m) kar végén lévő horog segítségével (n) kengyelt tartja (n2) orsó által, mely kengyelt (h) tengelyre lazán erősítjük meg. A semaphor karját «szabad»-ra húzó (o) sodronykötél a biztonsági emeltyű (1) karja végén, a «tilos»-ra húzó (p) sodrony pedig az (n) kengyel végére erősíttetik. Tehát úgy a «szabad»-ra, mint a «tilos»-ra állítás a biztonsági emeltyű által vétetik át (h) tengelyre fölékelt (i) emeltyű útján a jelzőkarra. E szerint az (o) «szabad»-ra húzó sodronykötél szakadása esetén a biztonsági emeltyű (1) karja végén (r) csapba kötött (f) csigán át az (e) csősúlyhoz vezetett (s) sodronykötél (e) csősúly segítségével a biztonsági kétkarú emeltyűt (k) csap körül fölemeli a vezetékben szabaddá vált feszültség következtében. Ez által a kétkarú biztonsági emeltyű (11—kl) helyzetet foglalja el. Ennek folytán (m) horog (n) kengyelbe erősített (n2) orsóból kikapcsolódik; a kengyel a «tilos»-ra húzó szálban lévő feszültség miatt (nl) helyzetbe jut: a semaphor kényszermozgása tehát megszűnik. E kényszermozgás tudniillik az (i) fölékelt egykarú emeltyű közvetítésével (1—m) biztonsági emeltyű segítségével történik. De (e) esősúlynak (1—m) biztonsági emeltyű (11—ml) helyzetbe való fölemelésével a vele összeköttetésben lévő (i) ékelt emeltyűt is (il) helyzetbe magával húzza, mert (f) csigán át műdödő (e) csősúly az (i) emeltyű tengelyéhez képest exczentrikusan működik. így azonban a védőkart nemcsak túlsúlya, de az (e) csősúly is «tilos» helyzetbe húzza. A biztonsági semaphor működése a következő : 1. Ha a semaphor «tilos»-ra áll, az emeltyűszerkezet a vízszintes alatt 221 /2 °-kal van elfordítva. Az (o) «tilosr»-ra húzó sodrony szakadása következtében a semaphorkar a (p) «szabd»-ra húzó sodronyban lévő feszültség miatt az első pillanatban «szabad»-ra áll ugyan, hogy azután rögtön visszaessék «tilos»-ra; mert az (1—m) biztonsági emeltyű (e) súly által (11—ml) helyzetbe húzatik, (m) horog (n2) orsóból kikapcsoltatik, (n) kengyel (nl) helyzetbe kerül és a védőkar egyrészt túlsúlya, másrészt (e) exczentrikusan működő súly által minden esetre «tilos»-ra esik. 2. Ugyanezen állapot következik be, ha a védőkar szabad állásakor történik (o) huzal szakadása. 3; Ha pedig (p) huzal szakad, akkor (n) lazán fölerősített kengyel leesik és a biztonsági emeltyű (I) végére erősített (o) sodronyban lévő feszültség húzza le a védőkart «tilos» állásra. E szerint bárminő körülmények közötti huzalszakadás esetén a védőkar mindig a «tilos» helyzetét foglalja el. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. «Semaphorszerkezet», jellemezve az által, hogy (h) átmenő tengelyre erősített (g) jelzőkar mozgatására szolgáló és ugyancsak a (h) tengelyre fölékelt (i) egykarú emeltyűvel (k) csap segítségével kényszerkapcsolatot képez az (1—m) biztonsági emeltyű, mely (o) huzalban lévő feszültség következtében (h) tengelyen szabadon fekszik és mely emeltyű (m)nél horogként van kiképezve, mely horog (h) tengelyre lazán fölerősített (n) kengyel (íi2) orsójával nyer kényszerkapcsolatot, ha az (1—m) emeltyű (1) végén alkalmazott (o) huzal és (n) kengyel végén megerősített (p) huzal el nem szakad.
