20707. lajstromszámú szabadalom • Forgó alváz

Meg-jelent 1901. évi márczius hó 13-án. MAGY. fga Kin. SZABADALMI KB? HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 20707. szám. V/g- OSZTÁLY. Forgó alváz. SIEMENS ÉS HALSKE RÉSZVÉNYTÁRSASÁG CZÉG BUDAPESTEN A szabadalom bejelentésének napja 1900 julius hó 31-ike. Mihelyt a vasútüzemben hosszabb kocsi- j kat akarunk használni, ezeket ismert okok- J ból szabadon beálló tengelyekkel vagy i forgó alvázakkal kell ellátnunk. Míg a kő- . zönséges szabad tengelyek a kanyarula- j tokban csak tökéletlenül állanak be, addig forgó állványoknál a beállás ugyan igen jó, ezek azonban szokásos foganatosításukban nehezek és drágák. Ezért elektromosan hajtott járműveknél már többször tettek kísérletet, hogy a forgó állvány elrendezését akként egyszerűsítsék, hogy az állványnak második, nem hajtott tengelyét magában a mótorszekrényben ágyazták és ily módon a két tengely összeköttetésére szükséges keretet megtakarították. Egy ily elrendezés a 25863. sz. angol szabadalom 2. ábrája ál^ tal vált ismeretessé. Az ott leírt elrendezésnél azonban a motor egyik forgásirányánál az irányító tengefy részben tehermentesíttetik; hogy tehát minden kisiklási veszélyt elhárítsunk, | az irányító tengelyt állandóan megfelelően jobban kell megterhelnünk, miáltal azonban a hajtó tengely terhelése és ez által az elérhető vonó erő csökkentetnek. Ezen hátrányok a jelen találmány tár- i gyánál az által kerültetnek el, hogy az | irányító tengely ugyan szintén a mótorszekrényben van eltolhatóan ágyazva, hanem a motortól függetlenül terheltetik meg. ' j : jaj A mellékelt rajz 1—3. ábrája egy ilyen elrendezés példaképeni foganatosítási alakját tünteti föl. Az (a) hajtó tengelyt ismeretes módon hajtó (b) mótor a (c d e) fölfüggesztő szerkezet segélyével az (f) és (g) rúgók közbeigtatása mellett a kocsiszekrényre, illetőleg egy ezt hordó külön állványra csuklósan van fölfüggesztve. A mótorszekérny két, vele egy darabban öntött vagy külön megerősített (h) és (i) karok-r kai bír, melyek az oldalas vezető fölületekkel bíró (k) és (1) csapágyakat veszik körül. Az (m) és (n) rúgók, melyek egyrészt a kocsiállvány vagy kocsiszekrény felé, másrészt pedig a (k) és (1) csapágyakat öszszekötő (o) harántrudak felé nyomnak, az irányító tengelynek a kisiklás elhárítására szükséges terhelését idézik elő. Mint láthatjuk, egy ilyen elrendezésnél a mótor a szokásos határok között mozoghat a nél-> kül, hogy a mótorszekrényban vezetett irányító tengely terhelése ez által befolyásoltatnék.