20695. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés különböző szinű elektromos fény előállítására
— 10 -asbest-szövet darabokból, vagy más hasonló puha anyagból állhatnak és úgy vannak elrendezve, hogy midőn a dugattyú lefelé mozog, megnyílanak, azonban a dugattyúnak fölfelé való mozgásánál elzáratnak. A most leírt lámpa működési módja az előadottakból már teljesen megérthető. Ha (V) kapcsolót bekapcsoljuk, az elektromos áram a lámpán keresztül a föntebb ismertetett úton halad és a soros tekercselések törekszenek (06) fegyverzetet és evvel együtt (D3) elektródát is fölemelni. Ezen folyamat itt jóval lassabban történik, mint a 6. ábrán bemutatott lámpa-szerkezetnél, mivel az (06) fegyverzetnek fölfelé való mozgását (W) cső is lassítja s így a lassú mozgás alatt, mivel eközben nagy feszültségű áram halad a lámpán keresztül, elegendő hő keletkezik arra, hogy az alsó (D2) elektróda kellő mértékben előmelegíttessék. A részek úgy vannak beállítva, hogy éppen akkor, a mikor a higany-elektróda kellő mértékben fölmelegíttetett, (Wl) dugattyú (W) csőnek szűkebb szakaszán túlhalad és ezáltal a soros tekercselések szabadon fölemelhetik az (06) fegyverzetet. Midőn a fényív megnyúlik, a shunt-tekercselések szintén gerjesztetnek s ezek az (07) tekercsrúgóval együtt a fény-ívet a kellő hosszaságra nyújtják meg. Ha ezen elrendezésnél mégis megtörténnék, hogy a fény-ív tetemes hosszaságot érne el még az előtt, mielőtt a higany kellő mértékben fölmelegíttetett volna, az áram megszakíttatik és a fölső elektróda ismét visszaesik a higany csészébe s ezen műveletet szükség esetén mindaddig ismételjük, míg a higany a kellő hőfokra emeltetik. Megjegyzendő, hogy a soros tekercselések a shunt-tekercselésekkel szemben csak oly erőhatással bírnak, hogy ha az áram a fény-ív túlságos hossza miatt gyöngülne, a soros tekercselések megengedik azt, hogy a fölső elektróda a kellő mértékben lesülyedjen és ezáltal a fény-ív a kellő hosszaságon tartassék meg. Megjegyzendő, hogy (W) henger nem tévesztendő össze a 6, ábrán fültüntetett (Z) hengerrel. Az utóbbi ugyanis azon rendeltetéssel bír, hogy a fölső elektródának le-és fölfelé való mozgása alkalmával az utóbbinak s azt körülvevő tekercsrúgónak szabad mozgási tér biztosíttassék, míg ellenben a (W) henger a fölső elektróda mozgási sebességének csökkentésére s így a higanyelektróda kellő előmelegítésének elősegítésére szolgál. Az említett hengerek vagy azon alakban készíthetők, a mint az ábrákon föl vannak tüntetve, vagy pedig tetszőlegesen módosíthatók, esetleg egymással is kombinálhatók. Természetesen a 8. és 9. ábrán bemutatott szerkezeteknél a higany-elektróda föliiletére szintén megfelelő színmódosító anyagot helyezünk, úgy, a mint azt a föntebbiekben már részletesen előadtuk. A mi a 11. ábrát illeti, a mint látható, (B) üvegcső, mely kemény üvegből készíthető, a kondenzáló-kamra gyanánt szolgáló (B2) kibővítéssel bír és két (D8 D9) higany-elektróda helyeztetik bele. (E El) vezető részek az elektromos áramnak (D8) (D9) elektródákhoz való vezetését eszközlik, hol az elektródák fölülete a bevezetésben előadottak szerint, tetszőleges színmódosító anyaggal vannak befödve. A jelen esetben föltételezve azt, hogy fehérszínű ív-fényt akarunk előállítani, a színmódosító anyag lithium-jodidnak és nátriumnak vagy lithiumnak, ill. nátriumnak és káliumnak keverékéből állhat, hol a cső belseje ritkított hydrogénnel van megtöltve és a külléggel szemben teljesen elzárva s mint föntebb előadtuk, a keverékhez még czélszerűen szabad jodot és esetleg közömbös anyagot, pl. fiuorkaleziumot adagolunk. Az ily kivitelű lámpák előnyösen egyenáramú vezetékbe kapcsoltatnak be egymás után. Nagyon ajánlatos az elektródákat előmelegíteni, még pedig közel a higany forrpontjáig, mely czélra borszesz-lámpát vagy más hőforrást alkalmazunk. Midőn az előmelegítés megtörtént, a lámpát bekapcsoljuk az áramkörbe, a mi bármely tetszőleges kapcsoló-szerkezet segélyéével történhetik, mire az egyik elektródától a másikig nyúló fény-ív keletkezik, mely megtölti az