20695. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés különböző szinű elektromos fény előállítására

között létesíteni, melyeknek legalább egyike higanyból áll, azonban ez egy nagy akadályba ütközik, a mennyiben a higany segélyével előállított ívfénynek igen kellemetlen színe van. A higany-elektródával előállított ívfény spektrál-analizise ugyanis összefüggés nélküli képet ad, mely a 4047., 4359., 5461., 5769. és 5790. számú Fraunliofer-féle vonalakat és egynehány más halványabb vonalat tartalmaz. A nátriumnak 5890. számú vonala szintén látható igen halványan, azonban ez valószínűleg az üveg hatása folytán és tisztátlanságok jelenléte miatt történik. Tudvalevőleg a föntebb említett vonalak lilaszínűek, kékek és zöldek és a spektrál-analizis képén a sárga, narancs-sárga és vörös szín hiányzik. Ezen hiány folytán a megvilágított tárgyak halványaknak és szürkéknek látszanak, míg az emberi arcz higany-ívfény világítás mellett sajátos szokatlan sápadt színt nyer, úgy hogy ennek következtében a higanyelektródák nem tudtak általános elterjedésre jutni. Jelen találmány szerint a higany-ívfényt úgy módosítjuk, hogy kellemes, tiszta világos fény keletkezik, csekély sugárzási veszteséggel és oly haszonhatással, mely wattonként egész négy normál gyertyafényre emelkedhetik, mivel szemben az eddigi izzólámpák három wattot, sőt többet kívánnak gyertyafényenként és a szénelektródákkal bíró ívlámpák viszont általában egy wattot fogyasztanak gyertyafényenként. A találmány azonban nem szorítkozik tisztán csak fehér fény előállítására, hanem képesek vagyunk a higany ívfény sugarát oly módon szabályozni, hogy a rezgések hullámhosszát úgyszólván csaknem a kívánt mértékre emelhetjük vagy sülyeszthetjük és ezáltal színes fényt, például eddig nem ismert intenzitású vörös fényt hozhatunk létre. A vörös fény létrehozása végett elektromos lámpáknál eddigelé úgy jártak el, hogy a lámpa fényét vörös üvegen bocsáttatták keresztül. Azonban ismeretes, hogy az ily vörös üvegek hatása egyszerűen csakis abban nyilvánul, hogy az ibolya, kék, zöld és sárga fénysugarak legnagyobb részét visszatartja és egyedül a vörös fénysugarakat bocsátja keresztül. E mellett tehát, mint látható, az elektromos energiának nagy része veszendőbe megy. A jelen találmány szerint azonban képesek vagyunk úgyszólván bármily tetszőleges színű elektromos fényt oly módon előállítani, hogy az elektromos energia által termelt fénysugarak teljes összeségükben a kívánt színnel lépnek ki a lámpából. A találmánybeli eljárás általánosságban abban áll, hogy az elektromos fény sziliének módosítása végett oly anyagokat vezetünk az elektródákhoz, illetőleg az elektródákat oly anyagokból képezzük ki, mely anyagok gőzének spektrál-analizis útján nyert képe a kivánt szilieket tartalmazza. Az elektródákat általában s különösen a higanyeletródákat üvegcsövekben vagy edényekben kell elhelyezni. A fényív létrehozása végett különböző módon lehet eljárni, azonban legczélszérűbb mód az, ha nagy légritkítású lámpáknál kezdetben magas feszültségű áramot alkalmazunk. Természetesen, ívlámpák burkolatánál legelőnyösebb, ha üveget alkalmazunk, egyrészről azért, hogy ezáltal a lámpa állékonysága emeltessék és más részről és főképen azon czélból, hogy a higany mérges páráinak az illető helyiség levegőjébe való behatolása megakadályoztassák. Azon anyagok között, melyek higany fényívnél a fény sziliének módosítására szolgálhatnak, a legelőnyösebben lithiumot, nátriumot, káliumot és rubidiumot lehet alkalmazni, azonban ezen anyagok gőze igen gyorsan megtámadja az üvegburkolatot, úgy hogy ez már kevés perczek múlva elveszíti átlátszóságát, mivel belső fölületén egy, a sugarakat visszatartó kéreg keletkezik. A találmány egyik fontos részét képezi az, hogy a lámpa burkolatának átlátszóságát vagy áttetszőségét mesterséges úton megóvjuk. Erre nézve megfelelő eljárásnak bizonyult az, ha a fény sziliének módosítására szolgáló anyagok gőzét chémiailag közömbös állapotba hozzuk,(Spl. ionizált állapotba, mely állapotnál tudvalevőleg valamely anyagnak szabad atomjai egy másik