20673. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szöveteket, fát és más éghető anyagokat tűzmentessé tevő anyag előállítására

- 2 -pezsgő, fekete hab keletkezik. Az oldat a i chlorid képződése, a víz elbomlása és elpárolgása következtében mindinkább konezentrálódik. Ezt a keletkezett fekete habot az alumínium egy új oxydja alkotja, mely minthogy azt az erős savak is, akár az oxyd, akár a halogén savak csak nehezen támadják meg és minthogy az oldat aciditása is igen csekély, szabad állapotban marad. Mikor az összes föntebb jelzett 4 1. sósavat a granulált alumíniumra öntöttük, a reakczió igen hevessé lesz és bár a fűtő láng majdnem teljesen elaludt, a hőmérséklet mégis mintegy 92° C.-ra emelkedik föl. Ekkor a fekete hab képződése is nagyobb mértékben megy végbe. A fürdő a nagymérvű elpárolgás következtében tetemesen konczentrálódik ós erős fölpezsgés megy végbe. Ekkor a tartályba (az adott példánál az edénybe) újból 800 gr. granulált alumíniumot vezetek be, mely a már föloldott alumíniumot helyettesíti. Ekkor kezdődik meg az eljárás második fázisa, A képződött chlorid az újból beöntött fémmel igen benső érintkezésben van, az alumínium új oxydjának képződése tovább folyik, bár a fekete hab mennyisége látszólag csökken, mi arra vezetendő vissza, hogy az oxyd a chloriddal vegyül. Ha a 800 gr. granulált alumíniumot bevezettük, az oldat elég gyorsan konczentrálódik, és bár az edényből elég sűrű gőzök szállanak el, alig sikerül az oldat kifutását meggátolni. Folytonos keverés erre nem elégséges és ezért sugárcsövön hideg vizet folyatunk be. A víz bevezetése azonkívül arra is szükséges, hogy az elpárolgott vizet helyettesítsük és hogy az oldat túlságos konczentrálódását meggátolhassuk. Ha a föntebb jelzett mennyiségeket akarjuk földolgozni, akkor a második fázisban körülbelül 2 1. vizet kell bevezetni. Magától érthető, hogy eme második fázis alatt minden külső hő bevezetése fölösleges, mert a reakczió maga is túlságos hőt fejleszt. Az oldatot ezután 12 órára magára hagyjuk. Ekkor a reakczió teljesen befejeződött és meg lehet kezdeni a tartály tartalmának kilúgozását, mely czélra majdnem forró vizet használunk. Az összes anyalúgokat egy tartályban, mely pl. ha kis mennyiséget dolgozunk föl, egy homokkő-tányér lehet, összegyűjtjük. Ha nagy mennyiséget használunk, erre a czélra egy parallelopipedon alakú, bádogból vagy zománczozott öntött vasból készült tartályt használhatunk. Bizonyos idő multával, mely 24—36 óra között változik, eme dekantáló edény fenekén üledék gyűlik össze. A dekantált folyadék opálozó, ez az opálozódás az új aluminium-oxydtól származik, mely kocsonyás hydrátot képez. Az oldat sűrűsége mintegy 13—14° Beaumé, és ezt az oldatot zománczozott bádogedényben elpárologtatjuk. Ha az oldatot ily körülmények között mérsékelten fölhevítjük, a fölületen egy hártya fog képződni, mikor a további hevítést abban hagyjuk és az oldatot magára hagyjuk. Mikor az oldat a környezet hőmérsékletét fölvette, 36° Bé. sűrűségű fog lenni és a typikus oldatot, mely alumínium-oxychlorid -ból áll, képezi. Ha ezt az anyagot szilárd állapotban akarjuk előállítani, a konczentrált oldatot egyszerűen lapos, zománczolt bádogból készült edénybe öntjük, melyben 1—2 cm. magas réteget képez és az oldatot nyitott vagy zárt edényben besűrítjük. Az elpárolgás következtében a folyadékréteg lassan-lassan üvegszerű tömeggé válik, mely idő multával üvegszerűségét elveszti és koczkaalakú darabokra hasadozik szét. Az anyag egy új sót képez, mely bár nem kristályos, de azért mégis bizonyos állandó összetétellel bír és jól definiált vegyületnek tekinthető. Ennek a sónak tűzmentesítő tulajdonságai vannak és ez a hatása semmivel sem kisebb, mint más ismeretes tűzmentesítő anyagoké. Előnye, hogy nem kristályosodik, bár kis mértékben leveledzik. Ha úgy járunk el, mint azt leírtam, a 36° Bé. sűrűségű oldat 4'420 1. térfogattal bír-Hogy ezt a sót tűzmentesítésre használjuk. egy oldatot állítunk elő, melynek konczentrácziója a kezelendő anyag minőségétől függ. Ha a sót nem akarjuk tiszta állapotában